Eldobható testek - részlet

Az Eldobható testek az eredeti tervek szerint jelenleg már kapható lenne a könyvesboltokban és a sajnos elhalasztott Könyvhéten is. (Ó, de mennyire hiányzik már valami könyves rendezvény!)
Viszont a pandémiás helyzet nagyon sok mindent megborított, többek közt a könyvpiacot is alaposan elgáncsolta.
Szóval, a regény kész van, megszerkesztve várja a sorát, de még egy jó darabig nem fog megjelenni, mivel sajnos érthető okokból a kiadói ütemtervek is mindenhol teljesen megborultak.
(Azonban eközben már javában készül a következő regény!)

Viszont addig is, íme egy rövid részlet ízelítőként.
A sztoriból még nem sokat mutat, sőt, szinte semmit, mert míg a fő konfliktus 2338-ban játszódik, ez egy évtizedekkel korábbra történő visszatekintés a főszereplőnő, Vireni Orlando gyerekkorába, ráadásul egy jegyzőkönyv formájában.

Ez volt az a rész, ami talán legelőször összeállt, és sokat segített a későbbi, felnőtt Vireni karakterének kidolgozásában, és önállóan, mindenféle egyéb információ nélkül is önmagában is érthető jelenet.
(Annyit azért talán mégis érdemes megemlíteni, hogy a jelenet másik szereplője, a főügyésznő egy Libra nevű, az egész Naprendszerre kiterjedő igazságügyi szervezet képviselője.)
(A kép hangulati illusztráció, a forrása: Luis Royo).

A Star Trek: Picard első évadáról

Érleltem egy kicsit a Star Trek: Picardról a teljes első évad alapján született benyomásaimat, úgyhogy némileg spoileres vélemény következik.

Az első részek után nagyon lelkes lettem, és ez tulajdonképpen kitartott a zseniális 7. részig, ahol Picard, Riker és Troi együtt szerepelt (már ezért az egy epizódért megérte egyébként megnézni az egész évadot), utána azonban sajnos rettentően nagyot csalódtam.
Innen ugyanis szerintem hatalmas mélyrepülésbe fordult az évad, még annak ellenére is, hogy a 8. részben a Borg kocka életre keltése egy elemi erejű, noha kicsit rövid jelenet volt.

Egy ilyen hatalmas, szerteágazó franchise-hoz készült új sorozatot nem szabad úgy nézni, hogy ugyanazt várjuk tőle, amit 30-50 éve nyújtott.
Ami régen működött, ma már nem fog. Nem, tényleg nem fog, a televíziózás, a sorozatkészítés és fogyasztás, eleve a világ dinamikája, de még a közhangulat, a jövőbe vetett hit is alapjaiban megváltozott.
Ezek miatt ez a Star Trek óhatatlanul sötétebb, mint a régiek, de csak a felszínen. Mert eközben egyáltalán nem felejti el Star Trek pozitivista üzenetét, és aki végignézte az évadot, erre maga is rájöhetett, mert szerintem ez az egész évad lényege, hogy a kezdeti traumákat követően végül visszatérjünk az eredeti pozitivizmushoz.

A konfliktus alapja a szintetikus életformák lázadása, majd kizárása a Föderációból, egy a világot alapjaiban felforgató esemény, ami egyúttal Jean-Luc Picard személyes drámájává is válik, de egyben a tökéletes és utópisztikus berendezkedésű Föderáció drámája is lesz.
Picard pedig, mint a "Föderáció lelkiismerete" megpróbálja helyrehozni ezt a hibát, és ez a premissza abszolút Trek-kompatibilis.
Nemrég visszanéztem egy halom TNG epizódot. Régebben nem tűnt fel, hogy a Föderáció ideái nem a flottában, hanem sokkal inkább az egyes kapitányokban testesültek meg, és ez gyakran a saját feletteseikkel, a legkevésbé sem humánus döntésekkel való szembeszállást jelentette.
És készítők pontosan erre építették fel Picard és a Csillagflotta viszonyát.

De akkor mi a bajom vele?

Ingyenes e-könyv akció

Sziasztok!

Remélem, a begyűrűző vírushelyzet ellenére jól vagytok. Ez most egy olyan időszak, amire nem voltunk felkészülve, amikor muszáj előre gondolkodni, és átszervezni rengeteg, megszokott rutint és kényelmi tevékenységet, valamint a korábbinál sokkal jobban oda kell figyelnünk egymásra.

De hogy legyen valami apró öröm is a jelen helyzetben, az Agave Könyvek és a magyar szerzői a következő két hétben (március 31-ig) ingyenesen letölthetővé tesszük több e-könyvünket a Dibook.hu-n.
Tőlem 'Az időutazás napja', az 'Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról', valamint 'Az ember könyve' érhető el 0 Ft-os "áron":

Itt az összes magyar kötet, ami most ingyenessé vált, válogassatok közülük kedvetekre, van köztük fantasy, sci-fi, weird/horror és krimi egyaránt - Csurgó Csabától, László Zoltántól, a Pacskovszky-fivérektől, Pék Zoltántól és Veres Attilától:

Ez pedig itt az Agave posztja, amiből megtudhatjátok, mire lehet számítani a vírushelyzet miatt a következő időszakban:

Ha tehetitek, maradjatok otthon, és vigyázzatok magatokra, valamint egymásra!

Látjuk-e életünkben a Betelgeuse óriáscsillag felrobbanását? | Jövőjegyzetek 8.

Szupernóvák. A nagy tömegű csillagok életük végén történő összeomlásukkor létrejövő, hatalmas erejű robbanások.
A galaxisunkban 30-40 évente történik egy ilyen esemény.
De vajon láthatunk-e egy ilyen szupernóva-robbanást a közeljövőben, mit is fogunk látni, ha megtörténik, és lesz-e bármilyen hatása a földi életre?

Ha igen, akkor erre talán a Betelgeuse  nevű vörös szuperóriás a legjobb jelentkező.
A Betelgeuse az Orion-csillagkép legfényesebb csillaga (Alfa Orionis), tőlünk 642,5 fényévnyire található, vörös óriáscsillag, ami 950-szer nagyobb a Napnál, és már 8-9 millió éves élete végén jár. A méreténél fogva pedig egy hatalmas szupernóva robbanással fog élete végére érni, sőt, valószínűleg egy fekete lyuk jön létre a robbanás után.

Elhunyt Freeman Dyson, a Dyson-gömb atyja

Elsőként elnézést, amiért kicsit bulvárosan ezt a Dyson-gömbös címet választottam, de talán így a legegyszerűbb elhelyezni a február 28-án, 96 éves korában elhunyt Freeman Dysont, aki azonban ennél sokkal-sokkal fontosabb gondolkodója volt korunknak.

Freeman Dyson fizikus, matematikus, író, ismeretterjesztő, eszkatológus volt, egy briliáns elme, aki a jelen és a közeljövő problémáinál, lehetőségeinél mert jóval távolabbra kitekinteni. Elsősorban a kvantum-elektrodinamika, a fizika, a csillagászat és a nukleáris technika területén végzett munkájáról ismert, de foglalkozott klímaváltozással, az űrkutatással, nukleáris hadviseléssel is.
Kiskora óta imádta az űrutazást, amikor is találkozott kora híres sci-fi regényeivel, mint például Olaf Stapledon Star Makerével 1937-ből. (Ne feledjük, hogy Dyson 1923-ban született, ez akkor egy kortárs sci-fi regény volt).
Hosszú életes során számos díjat, elismerést kapott, de a Nobel-díj nincs köztük, saját megfogalmazása szerint ahhoz minimum tíz évet kellett volna eltöltenie egy adott, mély és fontos problémával, de ez sosem volt az ő stílusa. Nem is tudott volna ennyi mindennel foglalkozni másképp.

Gondolatok éjszakája | kerekasztal beszélgetés január 30-án

Idei évi első, hivatalos programom a Budapesti Francia Intézetben lesz (Fő utca 17, Budapest, 1011), január 30-án a Gondolatok Éjszakája "Genetika, forradalom a robotika terén és mesterséges intelligencia: az élő határai" című rendezvény keretein belül, ahol robotika workshop, előadások, kerekasztal beszélgetések, kiállítás megnyitó is megrendezésre kerül.

A 18 órától kezdődő kerekasztal beszélgetésen Philippe Huneman (biológiai kérdésekre, az élőlényekre és különösen az evolúcióra szakosodott filozófus), Indira Béraud (kurátor és művészetkritikus), Sylvain Argentiéri (az Intelligens Rendszerek és Robotika Intézetének kutatója), valamint Brandon Hackett (Markovics Botond) (magyar sci-fi író), azaz én fogok részt venni.

Ha van kedvetek, időtök, gyertek, szerintem nagyon érdekes ez a koncepció, nem beszélve a témáról. A belépés ingyenes.

A facebook esemény

Mit néztem, olvastam, mivel játszottam 2019-ben, avagy Best of listák!

2019 volt az az év, amikor véget ért a Trónok harca, véget ért Star Wars, legalábbis eljutottunk a IX. epizódig, és lezárult a Marvel filmes univerzum egy korszaka Thanossal, az Endgame-ben.

Most azonban ezek egyikéről sem lesz szó, ellenben egy halom, általam kedvelt ismertebb vagy ismeretlen filmet, sorozatot, könyvet ajánlok 2019-ből.

Avagy ezek voltak a kedvenceim tavaly.:)

2020, a science fiction éve, avagy idén 100 éve született Isaac Asimov, Frank Herbert és Ray Bradbury

Science fiction éve: ezt a fellengzős kijelentést egy-egy ígéretes science fiction filmekkel teli évkezdetekkor gyakran ellövik, de általában csalódás lesz a vége, mert csak töredékük lesz tényleg jó, emlékezetes film.
Kérdés, miért lenne más 2020, és miért lenne pont ez a science fiction éve?

Nos, szerintem azért, mert idén 100 éve, azaz 1920-ban született egyrészt Isaac Asimov (január 2.), valamint Frank Herbert (október 8), a két legnagyobb hatású science fiction író, és Ray Bradbury (augusztus 22) is, aki pedig másfajta utat járt be, mint kortársai, a fantasztikumhoz szépirodalmi oldalról közelített.
Három SF-író ikon lesz idén 100 éves, sőt, Asimov pont ma töltené a százat.