Látjuk-e életünkben a Betelgeuse óriáscsillag felrobbanását? | Jövőjegyzetek 8.

Szupernóvák. A nagy tömegű csillagok életük végén történő összeomlásukkor létrejövő, hatalmas erejű robbanások.
A galaxisunkban 30-40 évente történik egy ilyen esemény.
De vajon láthatunk-e egy ilyen szupernóva-robbanást a közeljövőben, mit is fogunk látni, ha megtörténik, és lesz-e bármilyen hatása a földi életre?

Ha igen, akkor erre talán a Betelgeuse  nevű vörös szuperóriás a legjobb jelentkező.
A Betelgeuse az Orion-csillagkép legfényesebb csillaga (Alfa Orionis), tőlünk 642,5 fényévnyire található, vörös óriáscsillag, ami 950-szer nagyobb a Napnál, és már 8-9 millió éves élete végén jár. A méreténél fogva pedig egy hatalmas szupernóva robbanással fog élete végére érni, sőt, valószínűleg egy fekete lyuk jön létre a robbanás után.

Ez a szupernóva a modern emberi történelem egyik leglátványosabb égi eseménye lehet, amely még a nappali égbolton is látható lesz, éjjel pedig a teliholddal fog vetekedni a fényessége.
Ráadásul a robbanást követően még évekig ott maradna az égbolton, három év múlva halványodna csak vissza a jelenlegi fényességére, kb. hat év múlva pedig örökre eltűnne a nyoma is az égről.
A csillagászok minden pillanatban figyelik a csillagot, és az elmúlt évtizedekben fokozatos összehúzódáson megy keresztül, ami akár a jele lehet a szupernóvává válásnak.
Reménykedni azért nem feltétlenül érdemes, mert a becslések szerint az esemény a következő 100.00 évben fog majd csak valamikor bekövetkezni, ami csillagászati léptékkel csak egy szempillantás, viszont így közel sem olyan biztos, hogy mi látni is fogjuk.

Tavaly év végén a Betelgeuse fénye drasztikusan gyorsan csökkenni kezdett, és ilyen gyors változást eddig még semmilyen égitestnél nem tapasztaltak. Ezért újra felmerült a lehetősége, hogy talán tényleg közeleg a szupernóva robbanás.
(Illetve a 642 fényéves távolság miatt, lehet, hogy ez már be is következett, csak hozzánk ennyi év alatt jut el a fénye.)
Ezt megelőzően az ilyen óriáscsillagok felfúvódnak, míg végül eljön az a pillanat, amikor a folyamatos tágulás miatt a belülről jövő sugárnyomás annyira lecsökken, hogy a belső gravitáció a csillag összeomlását okozza. Ez pedig egy hirtelen sokszorosára növekvő nyomást eredményez, aminek eredményeképp a csillag egy gigantikus robbanásban dobja le a külső héját.
Az tény, hogy a csillag mérete évtizedek óta látványosan csökken, de 2019. év végi elhalványodás február végére megfordult, és a fénye erősödni kezdett, a legújabb tanulmányok szerint ez normális jelenség ezen csillagok életciklusában, és az időszakonként kidobott plazmából keletkező porköd takarta ki a csillag fényét.
Úgyhogy egyelőre marad a további megfigyelés és várakozás, mert a Betelgeuse ettől még egy ketyegő bomba, amely bármikor élesedhet.
(Photo : JOSEPH RIMKUS on Reuters)
Mi történik, ha a Betelgeuse szupernóvává válik?
A Betelgeuse szupernóva robbanásakor egy kb. 50 fényéves körzetben hatalmas lökéshullám fog mindent elsöpörni, nem beszélve a pusztító sugárzásról. Nem lesz jó ötlet arrafelé tartózkodni ekkortájt.

Eljut-e hozzánk, a Földre?
Sem a lökéshullám, sem a sugárzás nem, mi mindössze egy látványos fényjelenséget fogunk látni az égen. Gyakorlatilag lesz egy második, mini-Napunk.
Egyvalamit persze mégis elveszítünk, az Orion-csillagkép legfényesebb csillaga fog kihunyni örökre.

És mi lenne, ha a Föld sokkal közelebb lenne a Betelgeuse-től?
Ez esetben a robbanás pillanatok alatt eltörölne minden életet a Föld felszínéről. Ha a Betelgeuse a közelünkben lenne, talán már javában dolgoznánk a Föld elhagyásán, és több pénz jutna az űrprogramokra is. Vagy, inkább homokba dugnánk a fejünket, hiszen még úgy is évtízezredek vannak addig, míg reményeink szerint ez bekövetkezik. Aztán vagy így történik, vagy nem.

Utat engedve a fantáziának, nem tudhatjuk, hogy vajon élnek-e a csillag közelében értelmes lények, akik éppen attól rettegnek, hogy a robbanás  bármelyik pillanatban elsöpörheti a civilizációjukat. Vajon milyen lehet ilyen tudattal élni a mindennapokat, ha nincs esély a menekülésre? Hány, az élet lehetőségét hordozó bolygót sterilizál egy ilyen szupernóva?

Mit okoz egy szupernóva robbanás?
A szupernóvák valaminek a vége, de valaminek egyben a kezdete is, ugyanis a vasnál nehezebb elemek mind ilyen szupernóvák során jönnek létre, azaz a Földünk nehéz fémjei is valószínűleg mind egy régen volt szupernóva következtében jöttek létre, ahogy a csillagok és a bolygók, valamint élőlények is keletkeznek évmilliókkal, évmilliárdokkal később.

*****

A bejegyzés szerzője:
MARKOVICS Botond
közgazdász, Brandon HACKETT írói néven science fiction író, az Agave kiadó szerzője, az SFmag.hu alapítója. Legutóbbi regényei: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákrólXenoAz időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon is!

Ha érdekelnek hasonló cikkek, kattints ide:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése