2015. november 2., hétfő

Eljön-e a technológiai szingularitás?

Valamikor 2008. októberének vége felé, azaz hét éve jelent meg az Isten gépei című sci-fi regényem a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban, amelynek központi témája az egyre gyorsuló technológiai fejlődés, a mesterséges intelligenciákkal való kapcsolatunk, na és a technológiai szingularitás.

Azok számára, akik esetleg nem tudják, mit jelent a fogalom, nem hallották a kifejezést, a legegyszerűbb a wikipédia vonatkozó cikkéből idéznem:
"Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelljeinkkel."

Furcsa így hét (sőt, megírás szempontjából inkább nyolc-kilenc) év távlatából visszatekinteni az Isten gépeire.

2015. október 31., szombat

Richard Morgan-dedikálás

A hét első felében Magyarországon járt Richard Morgan, aki a 2000-es évek első felében robbant be a sci-fi köztudatbaa Valós halál (Altered Carbon) című kőkemény cyber-transzhumanista-noir sci-fi regényével, ami hatalmas sikert aratott, megvették a filmjogokat is, Morgan pedig búcsút intett az állásának, vett egy sportkocsit, és főállású íróvá vált. Nem mondom, hogy nem irigylem. Persze, film azóta sincs, de előbb-utóbb biztos, hogy megvalósul a projekt.
Morgan azóta több könyvet írt, köztük egy fantasy trilógiát, amelynek első kötete, Az acél emléke nemrég jelent meg magyarul.
Én a Valós halált vagy tíz éve, még angolul olvastam először, aztán az Agave kiadó adta ki magyarul, ahol én is megjelenek most már jópár éve, és mivel most újranyomásra került másik borítóval, immár három kiadást dedikáltattam.:) A Nyugati téri Alexandrában jó hosszú sor kígyózott, és Morgan nagyon közvetlen és kedves figura, ilyenkor mindig sajnálom, hogy nem látogatnak gyakrabban hozzánk ismert sci-fi és fantasy írók.

2015. október 14., szerda

2015. október 5., hétfő

Hol vagytok, időutazók? (előadás)

Sci-fi és fantasy nap került megrendezésre a FSZEK Kőbányai Könyvtárában, szeptember utolsó szombatján, amelyen az időutazásról tartottam előadást. Szó volt benne többek közt:
- régi fényképeken, felvételeken felfedezett időutazókról, 
- időutazó hírességekről, 
- az időutazós történetek változatairól, 
- és néhány időutazós regényről, amit érdemes elolvasni

Az Ekultúra.hu jóvoltából felvétel is készült róla, amelyet alább megtekinthettek.



(Az előadásban mutatott időutazás történetfajtákat részletező ábra eredetije itt található.)

2015. július 27., hétfő

Molyfesztivál és Mondocon

Két rögzített beszélgetés a közelmúltból:

Múlt héten a Molyfesztiválon Kleinhencz Csilla, Snyehola Anett és Varga Bea társaságában beszélgettünk a sci-firől, fantasyról, írásról, olvasásról, Takács Gábor moderálásában.


Július elején pedig a Nyári Mondocon Kultúrkornerében, agyzsibbasztó melegben az időutazásos filmekről, könyvekről sztorizgattunk Bak Krisztiánnal és Fazekas Zsolttal, valamint Szekeres András Márkkal, aki moderálta a beszélgetést.

2015. június 9., kedd

A Könyvhétről


A Könyvhét során minimum három napot szinte egészében a Vörösmarty téren és környékén töltök, és nagyjából csak aludni járok haza. Idén az alábbi tanulságokkal, élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodtam:

A Könyvhéten vagy szakad az eső és elmossa a dedikálásokat, vagy dög meleg van. Most a második jött be. Nem tudom, én inkább valami köztes állapotot szeretnék, kicsi felhőt és 25 fokot. Ennek következtében szombaton fél nap alatt lettem vérbeli redneck, azaz jól leégtem a napon (főleg a nyakam), pedig csak a standok között mászkáltunk, és persze a tűző napon beszélgettünk.

A szombati dedikálás felejthetetlen élmény volt, sosem írtam még alá egy alkalommal ennyi könyvet, nem gondoltam volna, hogy kevés lesz az egy óra. Köszönöm Nektek még egyszer az élményt.:) Az utolsó, türelmes várakozóktól pedig elnézést kérek, amúgy sem írok szépen, de a végére már inkább rovásírásra kezdtem váltani.
Emellett nagyon jó érzés volt íróismerősök és íróbarátok tucatjait dedikálás közben meglesni, és kicsit velük örülni távolról.

Rengeteg hasznos felismerést is tettem.
A három nap alatt annyiszor kerültem meg a Vörösmarty teret, hogy a tér egyik holdjának éreztem magam. Mondjuk, ezekben a napokban a térnek sokezernyi ideiglenes holdja, műholdja volt. Keringtünk, néha pályát módosítottunk, néha ütköztünk, közben kitapasztaltam, hogy ha meglátok egy ismerőst, és jobbról balra eltűnik a tömegben, elég rállni egy ellentétes keringési pályára, és előbb-utóbb szembe fog jönni.
Végül aztán, előbb-utóbb mindenki elhagyta a keringési pályát.
A téren keringő ismerős holdak száma egyébként a végtelenhez konvergált, de mindenkivel néhány mondatnál hosszabban beszélgetni lehetetlen volt, így az újabb ismerősök miatt félbehagyott beszélgetések száma szintén a végtelenhez konvergált.

A legnagyobb "gasztronómiai" felismerésem az volt, hogy jobb híján nem a zsúfolt Burger Kingbe vagy McDonald'sba érdemes elrohanni az éhséget csillapítani, hanem onnan 100 méterre, a Petőfi Sándor utcában van egy palacsintázó, édes és sós palacsintákkal: nincs tömeg, nincs zaj, olcsóbb is, finomabb is. És mégiscsak palacsinta, na. (Remélem, jövőre is meglesz még a hely.)

A könyvek nehéz tárgyak, főleg, ha két ember zsákmányait kell egyszerre cipelni, pláne akkor, ha a párod a beszerzendő könyvek zömét egyazon napon szerzi be. Azaz rengeteg könyvvel gazdagodtunk, de hogy mikor fogjuk őket elolvasni, na, az egy másik kérdés.

A végső könyvheti felismerés pedig az volt, amikor vasárnap este, hullafáradtan ráeszméltem, hogy másnap meló, és elmaradt a hétvégi pihenés. Tanulság, jövőre, hétfőre is szabadságot kell kivennem, nemcsak péntekre.
Mégis csak a Könyvhétről beszélünk.:)

És ha már Facebookra kiraktam, legyen meg itt is:
A Drót magazin szerint Az időutazás tegnapja befér a Könyvhét 10 legjobb könyve közé. Igazán megtisztelő a rengeteg szépirodalmi cím közé science fiction zsánerszerzőként bekerülni.

A Kultography pedig nyárra ajánl 6 izgalmas könyvet, amelyek egyike szintén Az időutazás tegnapja

2015. június 2., kedd

Ismertetők Az időutazás tegnapjáról



Eltelt néhány hét Az időutazás tegnapja megjelenése óta, napvilágot láttak az első ismertetők.

Szubjektív Kultnapló:
"Határozottan az az érzésem, hogy ha Markovics Botond nem Magyarországon és nem magyarul írna, egyből elkeltek volna a filmjogok és néhány éven belül a mozivásznon is viszontlátnánk a történetet...
Viszont ha egyszer majd sikerül betámadni az angol nyelvű könyvpiacot, mi büszkén hipszterkedhetünk, mondván, hogy már azelőtt Hackettet olvastunk, hogy nemzetközi szinten is menő lett volna."

kilencedik.hu:
"Akárcsak az előzménye, Az időutazás tegnapja is tömény, mint a törökméz. Kicsit olyan, mintha Warren Ellis és Grant Morrison egy kevés LSD segítségével írtak volna egy regényt, ami elborultságában egyszerre idézi az aranykor sci-fijeit és a poszt-cyberpunk irányzat képviselőit. Ennek ellenére – vagy éppen pont ezért – mindenki számára ajánlott, aki szeretne egy izgalmas, csöppet sem szokványos sci-fi regényt olvasni, ahol az időutazás inkább ugródeszka az elvetemült ötletekhez, semmint egyedüli koncepció.
Vagy csak szeretne egy olyan regényt olvasni, ami minden második oldalán meglepetéssel szolgál, és ami szakít az összes időutazós klisével, megvizsgálva, milyenné tenné világunkat ez a felfedezés. Egy cseppet sem szokványos hellyé."

Roboraptor blog:
"A kérdés az volt, hogy Brandon Hackett felülmúlta-e önmagát és az előző részt. Jelentem, nem csak átugrotta a lécet, hanem a levegőben megragadta és még magasabbra tette maga alatt."

Smag.hu:
"Hackett nagyon jól nyúlt a témához. Sikerült eredeti és működőképes koncepciót kialakítania, miközben nem maradt hűtlen azokhoz a kérdésirányokhoz sem, amelyek a korábbiakban foglalkoztatták. Bár az időnek kulcsszerepe van a két regényben, Az időutazás napját és tegnapját nemcsak időutazós sci-fiként lehet olvasni. Octavia cselekményszála például egy jellemzően poszthumán kérdéskört helyez középpontba, de ugyancsak fontos elem lesz az emberiség felelősségének hangsúlyozása is. Vagy említhetném a Maxwell-démonok kapcsán megfogalmazódó kérdéseket is – hogyan viszonyulnak egymáshoz az idegen civilizációk, képesek-e egyáltalán megérteni egymást  –, amelyek további jelentésrétegekkel gazdagítják az egyébként is gondolatébresztő könyvet."


"Az időutazás napja ciklus egy jól eltalált cucc, noha az alapokat inkább az első regény fekteti le. Az időutazás okozta azonnali, zsúfolt, SF-ötlet dömping, paradox-technológiai szingularitás, a minden bekezdésben legalább három tech-kütyü természetesen szuggesztív emlegetése, az alapvetően könnyed, pergő írásstílussal együtt, nekem egy nagyon egyedi és szórakoztató SF élménnyé áll össze. Mindebből fakad a fél-szatirikus jelleg is, – amit a szerző tagad – és amit olykor erősítenek a felvállaltan szatirikus, parodisztikus részek, de valóban gyengítenek a talán komolyan vett ponyva-dráma elemek. Ambivalens ez a ciklus, de pont ebből az ambivalenciából jön az egyedisége is.
A regény második fele számomra egészen Isten Gépei magasságokat érintett. Sőt! Bizonyos aspektusokban túl is szárnyalta azt."

Adeptus blogja:
A magyar science fictionnek meg egyáltalán a kortárs irodalomnak viszont nem bálványokra és főleg
nem bálványok epigonjaira van szükség. Egyszer még eljöhet az az idő, amikor nem a soványka hazai termésű sci-fit akarjuk lenyomni a nagyvilág torkán kétes értékű pályázatok segítségével, hanem a nyelvi korlátokat átlépve egyenesen az irodalmi világpiacra fogunk termelni. A magyar felhozatalból jelenleg Markovics Botondnak van a legnagyobb esélye az áttörésre."

2015. június 1., hétfő

Az időutazás tegnapja e-könyvben is

Megjelent Az időutazás tegnapja e-könyv, mostantól kapható a Dibook.hu-n:

http://www.dibook.hu/konyv/Az_idoutazas_tegnapja

Kiadó: Agave
Oldalak száma: 352
ISBN: 978-615-552-213-0
Kiadás éve: 2015

Sőt, felkerült ezek szerint Az ember könyve is: http://www.dibook.hu/konyv/Az_ember_konyve 
Az időutazás napja pedig eddig is kapható volt: http://www.dibook.hu/konyv/Az_idutazas_napja

2015. május 21., csütörtök

Dedikálás a Könyvhéten


Jön a Könyvhét, szokás szerint a Vörösmarty téren, természetesen lesz dedikálás Az időutazás tegnapja megjelenése alkalmából.
Június 6-án, szombaton 17 órától fogok dedikálni az Agave Kiadó standjánál. (Ami valószínűleg ugyanott lesz, mint minden évben, a tér Váci utca felöli torkolatánál.)

Az időutazás napja kifogyott már kifogyott a kiadói raktárból, de azt mondták a srácok, hogy korlátozott számban szereznek a Könyvhétre. (Mindenesetre ha esetleg mindkét kötetet ott szeretnétek megvenni, abban lehet, hogy lesz egy kis rizikó.)
És itt a teljes Agave kiadós dedikálási "műsor" is, kiváló magyar regények szerzőivel lehet még találkozni:

15.00-16.00 Pacskovszky Zsolt
16.00-17.00 Pék Zoltán
17.00-18.00 Brandon Hackett
18.00-19.00 Csurgó Csaba

Gyertek minél többen! :)
 

2015. május 20., szerda

Az időutazás napja időgrafikonja

Pénteken ott leszek a Time Pass meetupon, a Ferencvárosi Művelődési Központban (Haller utca 27., Budapest, 1096). 19 órától fogok 25 percben előadást tartani  Hol vagytok, időutazók? - avagy Az időutazás napja és Az időutazás tegnapja regények univerzuma címmel, majd 20 órától az időutazásról kerekasztal beszélgetünk.
 
Ekapcsán elkészítettem Az időutazás napja és Az időutazás tegnapja időgrafikonját.
 
Ez az első ábra még nem az, ez a különféle időutazásvariációkat mutatja be az önbeteljesítő variációtól az elágazó univerzumokon át az önmagukba zárt időhurkokig bezárólag.


Szerintem meg egyvalami hiányzik erről az ábráról.
 
A lényeg.
 
Ezért "megrajzoltam" Az időutazás napja időgrafikonját (saját mórickaábra, nézzétek el nekem, amiért nem a szépségével hódít, de nem vagyok grafikus). Azt szemlélteti, hogy ha létezne időutazás, akkor az nem csak két pont között fog működni, mert ez nem más, mint a logika leegyszerűsítése az adott történet elmesélése miatt, hanem a valóságban onnan bárki használhatja. Ugyanis ha valamikor létrejönne egy időtechnológia, azt hosszútávon nem igazán lehet eltitkolni, és ha valamikor a jövőben, egyszer is nyilvánossá válik, akkor onnantól minden időben bárki által elérhető lenne.
 
Szóval ilyen.
Kaotikus.
Ahogy erről is szól Az időutazás napja és tegnapja.


2015. május 14., csütörtök

Sorok mögött: a regénykarakterek és az olvasók, avagy: megérteni vagy megszeretni

 
Ismét egy téma, amit néhány íróismerőssel közösen körbejárunk: ezúttal a regényszereplőkről lesz szó.

Aktív moly.hu felhasználóként sokszor olvasom különböző könyvekhez írt véleményeknél, hogy valaki sajnálkozik, amiért nem tudta kedvelni valamelyik főbb karaktert. De kell-e egyáltalán feltétel nélkül kedvelni, szeretni egy regényszereplőt?
 
Szerintem egyáltalán nem.

A kulcsszó a megértés.
 
A megértés azon múlik, mit várok egy történettől, mennyire érdekel a szereplő, mennyire akarom egyáltalán megismerni a múltját, a problémáit, a frusztrációit, traumáit, félelmeit (amennyiben persze, vannak neki ilyenek).

2015. május 6., szerda

Megjelent Az időutazás tegnapja


Tegnap Az Agave kiadónál készítettem pár képet az egyik könyvraklapról, szóval, megjelent Az időutazás tegnapja, és hamarosan eljut a könyvesboltokba is.
A borító sokkal szebb lett, mint vártam, és ahogy digitálisan kinézett, szerintem azért, mert élőben sötétebb lett az egész, és eredetileg is valami ilyesmit szerettem volna.
E-könyv után érdeklődőknek jó hír, hogy pár héten belül lesz e-verzió is, ami azért örvendetes, mert tudomásom szerint Az időutazás napja volt a tavalyi év legjobban fogyó e-könyve a Dibooknál (legalábbis a fantasztikus kategóriáé mindenképpen a honlap szerint, de mivel elsősorban a fantasztikum pörög, valószínűleg abszolút értelemben is.)
Maga a regény egyébként nyomtatásban is rendkívül jól teljesített eddig, az Agave raktárából ki is fogyott, így tőlük direktben már csak a folytatást lehet rendelni.

2015. április 23., csütörtök

Fizikusok a múltból (és Az időutazás tegnapjából)

Az időutazás tegnapja számomra egyik legérdekesebb, legizgalmasabb részlete talán az volt, hogy szerepel benne több fizikus és matematikus a 20. századból, gondolok itt például Albert Einsteinre, Neumann Jánosra, Richard Feynmanra, John Wheelerre.
Ne gondoljatok valami hatalmas szerepre, többségük csak néhány mondatot kap, Einstein és Neumann János kicsit többet, de mindannyian megmaradnak a háttérben, mellékszereplőként, még akkor is, ha fontos a jelenlétük...

2015. április 20., hétfő

Az időutazás tegnapja - olvass bele!

Az időutazás tegnapja hamarosan nyomdába kerül, és május 5-én megjelenik.
Addig is, íme egy 45 oldalas kedvcsináló beleolvasó részlet, amely az első két fejezetet tartalmazza:

"A világvége úgy kezdődött, hogy eltöröltem a 20. századot."

A regény 352 oldal hosszú lesz, tizenöt évvel Az időutazás napja után játszódik, és három nézőpont karakter sorsát követhetitek nyomon:

- Rebecáét, aki Az időutazás napja végén elindult felkutatni az édesapját, és rögtön innen is veszi fel a fonalat Az időutazás tegnapja

- a fiatal, huszonéves Bálintét, aki nem kevésbé éles elme, mint idősebb énje, akinek irányítása alatt együtt dolgoznak az időfolyam összeomlásának megállításán

- Octavia Haugenét, aki Donald Haugen sajátos személyiséggel rendelkező lánya (aki szerepelt Az időutazás napja vége felé), a Haugen-dimenzió örököse, és az időfolyam átformálásának, tökéletesítésének híve.


2015. március 31., kedd

AZ IDŐUTAZÁS TEGNAPJA: borító és fülszöveg

Brandon Hackett: AZ IDŐUTAZÁS TEGNAPJA
(Az időutazás napja folytatása, a kétrészes cikus lezáró kötete)
Megjelenik: 2015. május 5-én az Agave Kiadó gondozásában
352 oldal
Előrendelhető az Agave webboltjából
A legtöbben úgy tudják, hogy csak az első időgép működésbe lépésének pillanatáig lehet visszautazni az időben: ez a nap az időutazás napja. Csakhogy létezik egy másik időtechnológia is, amely ennél a napnál jóval korábban került a Földre egy fejlett, idegen civilizáció jóvoltából, akiknek sikerült kijutni a saját időfolyamuk összeomlásából, de ezért súlyos árat fizettek.

Az időutazás napja eseményei után másfél évtizeddel Rebeca Szatosi ennek a technológiának a segítségével elindul a múltba, hogy találkozzon édesapjával, az időben eltűnt fizikussal, és ezzel akaratlanul is olyan események láncolatát indítja el, amelyek az emberi civilizáció jelenének, jövőjének és múltjának megsemmisüléséhez vezethetnek.

Beregi Bálint, az időutazás feltalálója fiatal önmagával együtt dolgozik az időutazás természetének megértésén és az időfolyam összeomlásának megállításán, de még úgy sincs nagy reményük a sikerre, hogy összefognak egy 20. századból kiemelt tudóscsapattal, köztük Albert Einsteinnel és Neumann Jánossal. Az idő túl gyorsan fogy, ráadásul a Maxwell-démonoknak nevezett idegen civilizáció, valamint a Haugen-dimenzió mikrouniverzumában, egy paradoxon-technológia révén létrejött poszthumán szervezet is útjukat állja.

A Brandon Hackett néven író Markovics Botond időutazás-duológiájának záró kötetében az idő csapdájába került emberi civilizáció létezése a tét.

2015. március 20., péntek

Ha az Orion-köd 4 fényévnyire lenne

Szép az éjszakai égbolt, a Hold, a Tejút és a csillagok, de biztos Ti is álmodoztatok már arról, hogyan nézne ki az égbolt, ha a Föld mondjuk egy Jupiter méretű gázóriás körül keringene, vagy biztos láttatok képeket arról, hogy mit látnánk a felszínről, ha a Földnek is a Szaturnuszhoz hasonló törmelékgyűrűje lenne.
Vagy itt vannak a csillagködök színpompás formákkal, a végtelenség ígéretével.

Íme az egyik, így nézne ki az egyik legszebb és a legközelebbi közülük, így nézne ki Orion-köd az éjszakai égbolton, ha mindössze 4 fényévnyire lenne tőlünk. (Ez egy animgif, úgyhogy ha esetleg nem mozog, akkor valami gond van.:))

Jelenleg kb. 1300-1400 fényévnyire van tőlünk, 24 fényév átmérőjű, és szabad szemmel is észlelhető, nagyjából 700 csillag található benne, a csillagkeletkezés különböző fázisaiban.

Néhány kép még az Orion-ködről (ezek sima képek, és akkor van gond, ha mozognak.;))



2015. március 15., vasárnap

Naplemente más csillagokkal

Mi lenne, ha a Föld nem a Nap, hanem mondjuk az Alfa Centauri-A, a Sirius A vagy B, a Procyon vagy a Gliese-581 körül keringene?
Az Isten gépei című regényemben a Föld átkerül egy M színképosztályú vörös törpecsillag köré. Ilyen mondjuk a második kép, a Barnard csillaggal.



2015. március 14., szombat

Cím nélkül - hétvégére

(Star Wars IV. forgatási jelenet baki animgifesítve)

2015. március 12., csütörtök

Képregényekről a Képregénybörzén

Múlt héten a képregénybörzén jártam, ahol az Ekultura rengeteg videóinterjú készített a magyar képregénykiadókkal, és kakukktojásként elcsíptek engem is néhány kérdés erejéig, annak ismeretében, hogy az elmúlt háromnegyed évben masszívan feléledt a képregények iránti szenvedélyem. 
Így visszagondolva, tényleg hatalmas mennyiségű képregényt szereztem be a MArvel és DC szuperhősökön kívüli, független világból, részben az elmúlt tizenöt év kiemelkedő címeiből próbáltam behozni a lemaradásomat, részben pedig friss sorozatokba vágtam bele.
Utóbbiakról nemsokára fogok írni egy kis összefoglalót, hátha lesz, akit érdekel.

Íme a videóinterjú:

2015. március 11., szerda

Mit szól a jövőhöz a múlt? - kerekasztalbeszélgetés március 19-én


Jövő csütörtökön a Gólyában 18 órától arról beszélgetünk  Csordás Attila moderálásában Németh Attilával és Kömlődi Ferenccel, hogy mit ígért a múlt és a sci-fi irodalom és film 2015-re és ebből mi vált valóra. Az eseményt ha minden igaz, a tavaly szilveszteri írásom ihlette.:)
Ha van kedvetek, időtök, gyertek!

"A jövő már itt van, csak nem egyenlően oszlik el a világban." - William Gibson

FB esemény:https://www.facebook.com/events/1612282129002858/

Helyszín: Gólya közösségi ház és presszó (térkép a link alatt!)
VIII. kerület, Bókay János u. 34.

Részletek:
Milyennek képzelték a múltban a jövőt? 2015-öt pl. elég sokféleképpen. Tudtad, hogy a Vissza a jövőbe második része, A hatodik napon című Schwarzenegger film vagy Asimov egyik novellája az Én, a robot című kötetből is 2015-ben játszódik?
Az első űrséta ötvenedik évfordulója alkalmából megbeszéljük mi valósult meg ezekből az elképzelésekből, mi lett a múlt jövőjéből. Ha kíváncsi vagy, van-e már lebegő gördeszka vagy hol tart az emberek klónozása, illetve a mesterséges intelligencia kutatás és ezeknek milyen hatása van, lesz a társadalomra, várunk a Gólyában.
Múlt és jövő bő egy órában.

Aki kérdez:
Csordás Attila

Aki válaszol:
Kömlődi Ferenc – jövőkutató
Markovics Botond (Brandon Hackett) – író, közgazdász
Németh Attila – a Galaktika magazin felelős szerkesztője

Ajánlott zene:

2015. március 7., szombat

Sorok mögött: az olvasói elvárások

Biztos előfordult már veletek is, hogy egy könyv annyira tetszett, hogy ezt az élményt szerettétek volna újra átélni, és ezért az író újabb regényeibe is belevágtatok.
De mi van akkor, ha az író nem hajlandó kétszer ugyanolyan regényt írni, helyette kísérletezik, új utakat keres? Csalódunk, vagy dühösek leszünk az íróra, amiért másfajta témával foglalkozik, másfajta élményt akar átadni?

2015. március 1., vasárnap

Egy új regény kezdete

 Az időutazás tegnapja a célegyenesbe fordult, a szerkesztés már régen befejeződött, készül a borító, fogalmazódik a fülszöveg, a regény várja a május eleji megjelenést.

Tegnap pedig végre elkezdtem az új regényt, Inverzum munkacímmel.
Belegondolva, már négy éve foglalkozom ezzel az ötlettel, különböző változatokban létezett a fejemben, kerestem-kutattam a lényegét, a karaktereit, többször neki is ugrottam, de az alapötlethez nem találtam meg még a megfelelő történetet és karaktereket.
Mostanra gyakorlatilag egy fél regénnyi, rendszerezett jegyzethalmom gyűlt össze, ennek oka, hogy az Inverzum a negyedik évezred elején játszódik, posztemberi fajok és különös idegen civilizációk világában, valamint egy eltérő fizikájú univerzumban, és ehhez meg kellett ismernem mindegyik civilizációt mélységében, hosszú időre visszamenőleg, nem beszélve a karakterektől, akikről szólni fog az egész.
Szeretek jegyzetelni, előkészülni a tényleges íráshoz (amely szintén folyamatos jegyzetelést, ötletelést igényel), ez mindig egy nagyon intenzív és kreatív időszak, amikor szabadon és kontrollálatlanul áramlik rengeteg ötlet, gondolat, amelyeket próbálok rendszerbe foglalni, és értelmezni.
A lényeg, hogy az első fejezetecskét tegnap sikerült megírnom. Sok mindent szeretnék elmesélni, és csak remélem, valóban sikerül majd.

Nektek viszont addig hamarosan elkezdenek érkezni a konkrétumok Az időutazás tegnapjáról, hiszen már csak két hónap van a megjelenésig!

2015. január 19., hétfő

Csillagköd animáció


Ugyanaz egyben, kicsit gyengébb minőségben.