Idegenség és elnyomás a kortárs SFF regényekben, avagy ViTa-est és közönségtalálkozó június 1-én

Június 1-én Világok Találkozása-est a Próza Nostra csapata szervezésében, kortárs sci-fi és fantasy kötetekről szóló kerekasztal-beszélgetésekkel és egy sokak által várt magyar szerző új könyvének bemutatójával.
Alább olvasható a részletes program, és az első beszélgetés témája az Idegenség és elnyomása kortárs SFF regényekben, amelybe engem is meginvitáltak a Xeno kapcsán.

Facebook esemény

Tervezett program:

18:30 Idegenség és elnyomás a kortárs SFF regényekben
Brandon Hackett: Xeno (Agave) ; N. K. Jemisin: A megtört föld-trilógia (Agave); Naomi Alderman: A hatalom (21. század); Rivers Solomon: Kegyetlen szellemek (Főnix)
Résztvevők: Brandon Hackett, Kleinheincz Csilla (szerkesztő, Gabo) és Ballai Mária (fordító)

19:30 Határátlépések: a tér a kortárs fantasyben

China Miéville: A város és a város között (Agave); Lőrinczy Judit: Elveszett Gondvána (Gabo); Kameron Hurley: A tükörbirodalom (Delta Vision)
Résztvevők: Juhász Viktor (fordító), Borbíró Aletta (kritikus, PN), Benczik Vera (adjunktus, ELTE Amerikanisztika Tanszék)

20:30 Éjféli iskolák: Veres Attila könyvbemutatója (Agave)

Résztvevők: Veres Attila és Pintér Bence (Spekulatív Zóna)

Helyszín:
CDFŰ Kultúrpince

Fejér György u. 1, Budapest, Hungary, 1053

Házigazdák: Takács Gábor és Gaborják Ádám

Sorozatokról röviden

Végre újra felpörgött a sorozatnézési kedvünk, így az eddig is követetteken túl belenéztünk néhány új címbe  is. És egészen jó arányban futottunk minőségi sztorikba.

WACO
Befejezett, 6 részes minisorozat
Röviden: Hatrészes szektás minisorozat, megtörtént események alapján, és brutálisan jó!
Hosszabban: Michael Shannon és Taylor Kitsch a két főszereplő, utóbbi a John Carter és a Torpedo-mozifilm buktája után nagyon gyorsan eltűnt a nagy költségvetésű mozifilmek közeléből (nem igazán sikerült belőle akciósztárt faragni), és mint most számomra kiderült, pocsékul választott filmeket, mert itt viszont meglepően karizmatikusan hozta David Koresh szektavezér figuráját. A Waco ugyan némileg ugyan elrugaszkodott a valóságtól, pl. az igazi Koresh sokkal kellemetlenebb ember volt, de a sorozatban így sokkal inkább értettem, hogy miért követték ennyien (Az igazi Koreshről megnéztem pár felvételt, és nem igazán láttam benne semmilyen szektavezér jellemvonást).
A Waco végig feszült, végig nyomasztó, a vége pedig brutálisan megrázó. Így kell sorozatot készíteni.

HALT AND CATCH FIRE

4 évad, összesen 40 rész, lezárt, kerek történetív (2017-ben véget ért)
Röviden: Számomra magasan az utóbbi évek legjobbja, még úgy is, hogy a vége felé a tempója kicsit egyenetlenné válik.
Hosszabban: Pedig milyen hülye címe van, hiába magyarázzák el a legelején, szerintem hozzánk hasonlóan rengetegen átsiklottak emiatt felette.
A Guardian úgy jellemezte, hogy a legjobb sorozat, amit senki sem nézett. Szerintem a marketingnél valamit nagyon nem jó csinálhattak, mert hát én maximálisan célcsoport vagyok, de még csak nem is hallottam róla, szerencsére egy barátunk addig ajánlgatta, amíg neki nem kezdtünk.
A történet a '80-as, majd '90-es évek évek számítástechnikai forradalmának közepébe visz, és mivel 7 évesen ZX-Spectrummal, majd később Commodore 64-el nyomultam, eléggé betalált. Hőseink számítógépet fejlesztenek (8 kg alatti hordozható masinát!), majd játékfejlesztésbe fognak, közben véletlenül feltalálják az online közösségi hálózatot, majd pedig tárhelyszolgáltatásba vágnak, végül pedig mindenki előtt felfedezik az internetben rejlő lehetőségeket.
Viszont ami miatt a sorozat szerintem nem csak a téma iránt fogékonyabbak számára is működik, az a közérthetőség mellett a karakterek: Cameron Hurley, az őrült hackercsaj, Joe MacMillan, a Steve Jobsra emlékeztető látnoki sales-es, Gordon Clark, az introvertált hardvermérnök, valamint felesége Donna, aki szintén ifnrmatikai mérnök végzettség után ambícióit feladó háziasszonyból jár be a végére egy meglepően változatos szakmai karriert, valamint a köztük alakuló kapcsolatrendszer miatt működik igazán a Halt and Catch Fire, az ő zsenialitásukba kódolt kudarcuk keserédes és rengeteg mindenről szól egyszerre.

MINDHUNTER
Röviden: A sorozat, ami úgy tűnik, mindenkinek tetszik, kivéve engem.
Hosszabban: Van ez a zseniális ötlet, mélyinterjúk sorozatgyilkosokkal, egyben betekinthetünk az FBI első pszichológiai profilozóinak munkájába. A valódi sorozatgyilkosokkal készített interjúk tényleg fenomenálisak és borzongatóak. A gond a két központi FBI-ügynök karakterrel van, akik cseppet sem érdekesek, ehhez képest az epizódok jelentős része a Holden és Trench magánéletével foglalkozik. Ami nekem agyonvágta az egészet. Nincs nagyon íve sem, látványosan küzd a forgatókönyv azzal, hogy újra és újra visszazavarja az ügynököket valamelyik sorozatgyilkoshoz. Így sajnos 7 rész után elkaszáltuk.

ALTERED CARBON
Egyelőre 1 évad, 10 rész, kerek történet
Röviden: csalódás.
Hosszabban: Nagyon vártam a Richard Morgan regényéből készült méregdrága Netflix sorozatot, mert az alapanyag elég jó, a végeredmény felemás lett. Az első három rész pedig tetszett, nagyon ügyesen építkezett, és a főszereplőt, Joel Kinnamant a The Killing című nagyszerű sorozatban Holder nyomozó karakteréért, valamint a House of Cardsban Conway elnökjelölt megformálásáért nagyon kedvelem.
Viszont három rész után elkezdődött a szokásos időhúzás, lelassult a tempó, jöttek a fölösleges töltelékrészek, egyre ostobábbá váltak a karakterek, és egyre cikibb jelenetek váltották egymást. Pont az veszett el, ami a könyvben igazán jó volt. Meg kellene néznem az utolsó két részt, de nincs nagyon motivációm. Sajnálom nagyon.

AMERICAN CRIME STORY: Gianni Versace meggyilkolása
Röviden: Biztos jó, de nem számomra, így csak két részt bírtunk belőle.
Hosszabban: Az antológiasorozat második évadja a pszichopata és sorozatgyilkos Andrew Cunahanról szól, aki többek közt Versace-t is megölte. A mozaikos szerkezet, valamint a felépítésből adódóan a meglepetések teljes hiánya nem tudott meggyőzni arról, hogy lesz benne több. Elvileg a harmadik résztől egész más irányba kanyarodik a sztori, és Andrew Cunahan előző áldozatairól lesz szó, de annyira nem érdekelt, hogy folytassuk. (Pedig azért Cunahan karaktere meglehetősen érdekesnek tűnt.)

TERROR
Befejezett, 10 részes minisorozat
Röviden: Még csak egy részt láttam, de a hangulata engem már most meggyőzött.
Hosszabban: Ez a sorozat kicsit kilóg a sorból, mert még csak éppen az elején járunk. Sajtóvetítésen láttam az első részt, és azóta várom, hogy odajussunk, hogy a saját tempónkban haladjunk vele. Dan Simmons nemrég magyarul is megjelent regényéből készült, Ciaran Hinds és Jared Harris a két főszereplő kapitány, a köztük dúló feszültség el is vitte a hátán az első részt, a felétől pedig én már velük dideregtem a sarkkörön. Fantasztikus a látvány, nagyon erős atmoszféra, remélem, tartja ezt a szintet.

LEGION
Röviden: Nem.
Hosszan: Nagyon-nagyon nem az én világom, egy részt is alig bírtunk belőle.

DARK
Röviden: Az első rész egy közhelyparádé.
Hosszan: Annyi jót hallottam a Darkról, erre egyetlen rész után elkaszáltuk. Olvastam, merre kanyarog a sztori, az sem győzött meg. Szerintem ez egy kifejezetten amatőr sorozat, ami nagyon akart erőlködni, hogy misztikus legyen, hogy Stranger Things és Twin Peaks is legyen. Csak közben nagyon rosszak a karakterek, erőltetett a dráma, és kifejezetten bénán vannak végigvezetve az egyes jelenetek. Szóval, nem a mi sorozatunk.


PEAKY BLINDERS
Jelenleg 4 évad, évadonként 6 rész, minden évad egy külön történetív
Röviden: Újabb igazgyöngy a sorozattengerben.
Hosszabban: A Halt and Catch Fire után ismét egy cím, amelyre igaz, hogy a legjobb sorozat, amit nem nézel.
Az első világháború után pár évvel a birminghami ír maffiacsalád, a Shelby-klán felemelkedéséről szóló BBC-sorozat a főszerepben Cillian Murhpyvel, mellette olyan ismert színészek bukkannak fel évadokra, mint Sam Neill, a korrupt nyomozóparancsnok, Tom Hardy, a zsidó uzsorás és szeszcsempész, a 4. évadban pedig Adrien Brody, mint a vendettára készülő, brutális amerikai-olasz maffiavezér. Szóval, meglepően minőségi cucc, és ami külön tetszik, hogy a 6 részes évadok miatt sallangmentes a történet, nincs üresjárat, ellenben vannak erős karakterek és hangulat (Nick Cave and the Bad Seeds zeneszámokkal).
Minden egyes évad egyre jobb, szóval, nagyon ajánlott, akkor is, ha hozzám hasonlóan nem feltétlenül izgul fel valaki a maffiatémára. Ez még így is tetszeni fog.

Ha tudtok még a fentiek alapján jó tippeket, szívesen fogadjuk.:)

Novellám a 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről című Móra kiadós antológiában


Idén előreláthatólag két kötetben fogok valamilyen módon szerepelni. Íme az első. (A másik egészen júliusig még titok, és ez a kettő a jelenleg "már biztos" kategória.)

Szóval, a júniusi Könyvhéten jelenik meg a Móra kiadó ifjúsági antológiája, 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről címmel, és többek közt engem is felkértek, hogy írjak bele egy novellát. (A címe Életjáték.)

A Móra kiadó a témában tavaly nyilvános pályázatot hirdetett, amelynek három győztese: Makai Máté, Bégányi Dániel, Lapis József lett, mellettük további öt szerző: Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Jassó Judit, Zelei Bori novellája került a kötetbe.
Lackfi János, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás, Totth Benedek és én pedig felkérésre írtunk egy-egy novellát. Számomra külön öröm, hogy a szépirodalmi részről és az SFF zsánerből is hívtak írókat, így még színesebb a kötet.

Milyen lesz 33 év múlva a kamaszok élete? Hogyan fest majd Magyarország 2050-ben? 13 fiatal író novellája kutatja a jövőt a nagy sikerű, ifjúsági kategóriában Év Gyermekkönyve díjat nyert Jelen!című antológia folytatásában. Ezúttal is a tizenévesek mindennapjai állnak a szövegek középpontjában a szerelmi sztoriktól a családi problémákig, és egészen különös víziókról olvashatunk. Droidnagyi vagy gumicukorszív? Pacsirta formájú drón vagy virtuális gimi? A 2050 szerzői nem ismernek lehetetlent!

ÉLETJÁTÉK
Petrát egy szerdai napon hekkelték meg.
A történet a magánszféra megsértésének a technológia fejlődésével egyre veszélyesebb következményeiről, valamint a bizalomról szól, és úgy kezdődik, hogy a Budapesti Virtuális Gimnáziumban tanuló Petrát egy ismeretlen alak kezdi el zaklatni.

A kötetnek van Facebook oldala is: https://www.facebook.com/2050antologia/
Itt a szerzőkkel készített mini-interjúkat (itt van az enyém) és egyéb információkat olvashattok a novellákról és a kapcsolódó eseményekről, a Könyvhétre szervezett könyvbemutatóról és dedikálásról.
Amint lesznek konkrét események, írom ki a Facebbokra azokat is.


A kozmikus nyelvek (Xeno-jegyzetek 3.)


A tavaly év végén megjelent Xeno című regényem kapcsán összeszedtem néhány háttérinfót a világról és a fő témákról..

Elsőként a Fermi-paradoxonról írtam, valamint arról, hogy mennyi esélye van, hogy létezik vagy valaha találkozunk egy másik, idegen civilizációval. A második bejegyzés a Xeno idegen fajaival foglalkozott.

Ez az utolsó, harmadik bejegyzés pedig a Xenóban szereplő idegen civilizációk kommunikációs formáiról és azok megértési lehetőségeiről szól.

A regény alapfelállása szerint az emberi faj három másik idegen civilizációval kénytelen együtt élni. Azt szerettem volna elérni, hogy ezek az idegen fajok többé-kevésbé, de különböző mélységben legyen érthetőek, viszont eközben megmaradjon az idegenség érzése is.
És ehhez szükségem volt minimum három eltérő gondolkodáson, lehetőleg fogalmi rendszeren alapuló kommunikációs formára. Lehetőleg olyanokra, amelyek nem csak abban különböznek egymástól, hogy a kutyát mondjuk bruggának mondják, és más szimbólumú betűkészlettel írják le, hanem egyrészt nem mondanak semmit, főleg az emberi nyelvekre emlékeztető hangképzést, nyelvtant használva, hanem egy teljesen másfajta gondolkodás és biológiai sajátosság alapján kommunikálnak, ahol a teljes megfeleltetés komoly problémákat okoz. Emellett legalább egy kommunikációs formát az érthetetlenség határát súrolóan idegennek szerettem volna.
Azonban a másik oldalon nagyon fontos szempont volt, hogy amit a xeno karakterek közölnek, az legalább részben érthető legyen, mert különben nem működne a történet.
Azaz meg kellett találni a kommunikációs formák közt az átjárhatóság logikáját.

Elhatárolódás a Zsoldos Péter-díjtól

Az Avana Egyesület által gondozott Zsoldos Péter-díjat az általuk delegált zsűri ítélete alapján évente ítélik oda a legjobbnak tartott magyar SF regénynek és novellának. A díj történetéhez számos botrány kapcsolódik, és képtelen betölteni azt a funkciót, amelyet az Avana célul tűzött ki és amelyet az SF-olvasók elvárhatnak egy ilyen díjtól. Ezt többek között az olvasók által is megkérőjelezhető szakmai döntések, vállalhatatlan írásos értékelések az elmúlt években számtalanszor igazolták.

Több író - köztük jómagunk - évek óta távolmaradásával hívja fel a figyelmet a nyilvánvaló problémákra.
Idén azonban az Avana a szabályok megváltoztatásával igyekszik megakadályozni, hogy kiadók vagy szerzők visszaléphessenek a jelöléstől. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk, mert nem lehet elvitatni a szerzőtől az álláspontjához való jogát, és akarata ellenére valamiféle legitimációs eszközként felhasználni. Továbbá a Zsoldos Péter-díj egy hivatalos szervezethez, jogi személyhez, az általa képviselt nézetekhez, elvekhez, szakmai és egyéb tényezőkhöz köthető. Ha az alkotó ezekkel nem szeretne azonosulni, megilleti a nyilvános nevezési listáról történő visszalépés lehetősége.

Mivel azonban Avana többszöri tiltakozásunk ellenére is bele akar kényszeríteni a díjra történő nevezésbe, és eszközként akarnak felhasználni, a következőket tesszük:

Nyilvánosan elhatárolódunk az Avana Egyesülettől és a Zsoldos Péter-díjtól egészen addig, amíg magát a díjat az Avana Egyesület gondozza.
A magyar sci-fi, az olvasók, kiadók és az írók érdeke nem egy olyan díj, amelybe erőszakkal próbálják berángatni és felhasználni az alkotókat, hanem egy olyan díj, amelyen bárki szívesen részt vesz, és ahol bárki szabadon dönthet, hogy szeretne-e részt venni.

Ha bármiféle Avana által szervezett közönségdíjas szavazás történik a jövőben, a fentiek miatt kérjük, hogy ne szavazzatok a Xenóra, a Távolvízre, sem a jövőben semmilyen általunk írt műre.

Továbbá kérjük, hogy ha valaki közvetlen kapcsolatban áll a zsűri tagjaival, juttassa el ezt a bejegyzést hozzájuk, hogy ők is tudják, mihez asszisztálnak. Ezúton kérjük a zsűritagokat, hogy ha más lehetőség nincs a listáról lekerülésre, ne értékeljék a regényeinket.

Brandon Hackett és László Zoltán

(Ugyanez a nyilatkozat Zoli blogján szintén megtalálható.)

Utólagos kiegészítés:
Csak a tények kedvéért, miután ez a blogposzt publikálásra került, a Facebook oldalamon Avana-tagok, sőt zsűritag is megjelent, gúnyolódott, beszólogatott.
Ez pedig nagyon sokat elmond a morális állapotokról, és arról, hogy mit is jelent az, amikor egy szervezet sokkal jobban akarja, hogy nevezzenek a díjára, és ennek érdekében semmilyen eszköztől nem riad vissza. Ez az egy gondolat kifejezi azt, hogy miről is van szó valójában.
És ez sajnos már régen nem a magyar sci-fi.