Dedikálás és könyvbemutató a Könyvhéten

Korábban említettem, hogy felkérésre írtam egy novellát a Móra kiadó 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről kötetébe, amelyhez kapcsolódóan két esemény is lesz a hétvégén, az egyik helyen dedikálok, a másik pedig a kötet interaktív bemutatója.

Gyertek, találkozzunk, beszélgessünk! (És még dedikálok is.:))

SZOMBAT:
18.00-19.00
Könyvhét, Vörösmarty tér, a Móra kiadó standja
A 2050 – Ifjúsági novellák a jövőről szerzői dedikálnak: Bégányi Dániel, Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Brandon Hackett, Jassó Judit, Lackfi János, Lapis József, Makai Máté, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás , Totth Benedek, Zelei Bori

VASÁRNAP:
16:00-18:00
Aranytíz Kultúrház
Arany János utca 10., Budapest, Hungary, 1051
A Móra Könyvkiadó és a JAK kortárs ifjúsági novellagyűjteményének interaktív bemutatója.

A felolvasószínházzal egybekötött est három tematikus blokkban járja körül a kötet legfontosabb kérdéseit.

Idegenség és elnyomás a kortárs SFF regényekben, avagy ViTa-est és közönségtalálkozó június 1-én

Június 1-én Világok Találkozása-est a Próza Nostra csapata szervezésében, kortárs sci-fi és fantasy kötetekről szóló kerekasztal-beszélgetésekkel és egy sokak által várt magyar szerző új könyvének bemutatójával.


Alább olvasható a részletes program, és az első beszélgetés témája az Idegenség és elnyomása kortárs SFF regényekben, amelybe engem is meginvitáltak a Xeno kapcsán.

Sorozatokról röviden

Végre újra felpörgött a sorozatnézési kedvünk, így az eddig is követetteken túl belenéztünk néhány új címbe  is. És egészen jó arányban futottunk minőségi sztorikba.

WACO
Befejezett, 6 részes minisorozat
Röviden: Hatrészes szektás minisorozat, megtörtént események alapján, és brutálisan jó!
Hosszabban: Michael Shannon és Taylor Kitsch a két főszereplő, utóbbi a John Carter és a Torpedo-mozifilm buktája után nagyon gyorsan eltűnt a nagy költségvetésű mozifilmek közeléből (nem igazán sikerült belőle akciósztárt faragni), és mint most számomra kiderült, pocsékul választott filmeket, mert itt viszont meglepően karizmatikusan hozta David Koresh szektavezér figuráját. A Waco ugyan némileg ugyan elrugaszkodott a valóságtól, pl. az igazi Koresh sokkal kellemetlenebb ember volt, de a sorozatban így sokkal inkább értettem, hogy miért követték ennyien (Az igazi Koreshről megnéztem pár felvételt, és nem igazán láttam benne semmilyen szektavezér jellemvonást).
A Waco végig feszült, végig nyomasztó, a vége pedig brutálisan megrázó. Így kell sorozatot készíteni...

Novellám a 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről című Móra kiadós antológiában


Idén előreláthatólag két kötetben fogok valamilyen módon szerepelni. Íme az első. (A másik egészen júliusig még titok, és ez a kettő a jelenleg "már biztos" kategória.)

Szóval, a júniusi Könyvhéten jelenik meg a Móra kiadó ifjúsági antológiája, 2050 - Ifjúsági novellák a jövőről címmel, és többek közt engem is felkértek, hogy írjak bele egy novellát. (A címe Életjáték.)

A Móra kiadó a témában tavaly nyilvános pályázatot hirdetett, amelynek három győztese: Makai Máté, Bégányi Dániel, Lapis József lett, mellettük további öt szerző: Farkas Balázs, Garaczi Zoltán, Gáspár-Singer Anna, Jassó Judit, Zelei Bori novellája került a kötetbe.
Lackfi János, Moskát Anita, Szöllősi Mátyás, Totth Benedek és én pedig felkérésre írtunk egy-egy novellát. Számomra külön öröm, hogy a szépirodalmi részről és az SFF zsánerből is hívtak írókat, így még színesebb a kötet...

A kozmikus nyelvek (Xeno-jegyzetek 3.)


A tavaly év végén megjelent Xeno című regényem kapcsán összeszedtem néhány háttérinfót a világról és a fő témákról.

Elsőként a Fermi-paradoxonról írtam, valamint arról, hogy mennyi esélye van, hogy létezik vagy valaha találkozunk egy másik, idegen civilizációval. A második bejegyzés a Xeno idegen fajaival foglalkozott.

Ez az utolsó, harmadik bejegyzés pedig a Xenóban szereplő idegen civilizációk kommunikációs formáiról és azok megértési lehetőségeiről szól.

A regény alapfelállása szerint az emberi faj három másik idegen civilizációval kénytelen együtt élni. Azt szerettem volna elérni, hogy ezek az idegen fajok többé-kevésbé, de különböző mélységben legyen érthetőek, viszont eközben megmaradjon az idegenség érzése is.
És ehhez szükségem volt minimum három eltérő gondolkodáson, lehetőleg fogalmi rendszeren alapuló kommunikációs formára. Lehetőleg olyanokra, amelyek nem csak abban különböznek egymástól, hogy a kutyát mondjuk bruggának mondják, és más szimbólumú betűkészlettel írják le, hanem egyrészt nem mondanak semmit, főleg az emberi nyelvekre emlékeztető hangképzést, nyelvtant használva, hanem egy teljesen másfajta gondolkodás és biológiai sajátosság alapján kommunikálnak, ahol a teljes megfeleltetés komoly problémákat okoz. Emellett legalább egy kommunikációs formát az érthetetlenség határát súrolóan idegennek szerettem volna.
Azonban a másik oldalon nagyon fontos szempont volt, hogy amit a xeno karakterek közölnek, az legalább részben érthető legyen, mert különben nem működne a történet.
Azaz meg kellett találni a kommunikációs formák közt az átjárhatóság logikáját.

Elhatárolódás a Zsoldos Péter-díjtól

Az Avana Egyesület által gondozott Zsoldos Péter-díjat az általuk delegált zsűri ítélete alapján évente ítélik oda a legjobbnak tartott magyar SF regénynek és novellának. A díj történetéhez számos botrány kapcsolódik, és képtelen betölteni azt a funkciót, amelyet az Avana célul tűzött ki és amelyet az SF-olvasók elvárhatnak egy ilyen díjtól. Ezt többek között az olvasók által is megkérőjelezhető szakmai döntések, vállalhatatlan írásos értékelések az elmúlt években számtalanszor igazolták.

Több író - köztük jómagunk - évek óta távolmaradásával hívja fel a figyelmet a nyilvánvaló problémákra.
Idén azonban az Avana a szabályok megváltoztatásával igyekszik megakadályozni, hogy kiadók vagy szerzők visszaléphessenek a jelöléstől. Ezt elfogadhatatlannak tartjuk, mert nem lehet elvitatni a szerzőtől az álláspontjához való jogát, és akarata ellenére valamiféle legitimációs eszközként felhasználni. Továbbá a Zsoldos Péter-díj egy hivatalos szervezethez, jogi személyhez, az általa képviselt nézetekhez, elvekhez, szakmai és egyéb tényezőkhöz köthető. Ha az alkotó ezekkel nem szeretne azonosulni, megilleti a nyilvános nevezési listáról történő visszalépés lehetősége.

Mivel azonban Avana többszöri tiltakozásunk ellenére is bele akar kényszeríteni a díjra történő nevezésbe, és eszközként akarnak felhasználni, a következőket tesszük:

Pierce Brown Magyarországon

Avagy hogyan öltözz Pierce Brownhoz.:)

Pierce Brown, a Red Rising/Vörös lázadás sorozat amerikai írója az Agave kiadó meghívására hétvégén, a Könyvfesztiválon Magyarországon járt néhány napra, hogy megküzdjön a három órás, az épületből a parkba kígyózó dedikálásra váró sorral.

Pénteken az SFmagtól interjúztunk vele, amely hamarosan írott formában olvasható is lesz, viszont az interjú rögtön érdekesen indult, mivel véletlenül pont egy Visit Arrakis-os Dűne póló volt rajtam.
Pierce azonnal egy elismerő rácsodálkozással kezdett, ahogy meglátta, merthogy a Dűne a kedvenc regénye, ráadásul nemrég olvasta újra.
Lelkesen feleltem, hogy nekem is a kedvencem. Ráadásul én több, mint húsz éve olvastam, de nemrég éppen a végére értem az audiobooknak, úgyhogy szintén viszonylag friss az élmény. Mire rákontrázott, hogy valójában ő is audiobookban hallgatta. És innen csillogó szemekkel percekig áradoztunk a csodálatos audiobookról, mert öt színész olvasta fel, emiatt inkább olyan, mint egy rádiójáték, hanghatásokkal, minimál hangulatzenével és fantasztikus orgánumú színészekkel...

A XENO idegen civilizációi (Xeno-jegyzetek 2.)

A tavaly év végén megjelent Xeno című regényem kapcsán összeszedtem néhány háttérinfót. Valójában hónapok óta tervezgetem már ezt a néhány blogbejegyzést, de csak most jutottam el odáig, hogy végre meg is szülessenek. Jobb későn, mint soha.:) 

Moly-adatlap és olvasói értékelések a Xenóról

A Xeno az Agave kiadó webshopjában

Bevezetésként a Fermi-paradoxonról írtam, valamint arról, hogy mennyi esélye van, hogy létezik vagy valaha felfedezünk, más idegen civilizációkat.

Az idegen civilizációk a science fiction irodalom egyik kedvenc témája. A legizgalmasabb kérdések egyike, hogy itt van a hatalmas világmindenség: lehet, hogy élnek másfajta lények is benne? Ha pedig élnek, vajon milyenek lehetnek? Mióta létezhetnek, mi viszi előre őket? Egyáltalán miféle civilizációk alakulhattak ki? Hasonlítanak hozzánk? Különböznek tőlünk? Agresszívek, barátságosak, vagy lehet, hogy ezeket a fogalmakat nem is ismerik? Mit tennének, ha találkoznának velünk? És mit tennénk mi? Tudunk-e velük kommunikálni?

Olvasóként imádom a minél szokatlanabb, minél idegenebb civilizációk felfedezését, megértését. A másfajta gondolkodást.
A Xenóban részben ugyanazt szerettem volna én is elérni, amit olvasóként is szeretek: minél szokatlanabb, minél idegenebb idegeneket szerepeltetni. Csakhogy van itt rögtön egy jó nagy csapda is, mert egyrészt nehéz elvonatkoztatni az emberi civilizációs alapoktól, másrészt egy fiktív idegen civilizáció esetén az idegenség mellett ugyanolyan fontos a megértés élménye is. Emiatt nagyon fontos megtalálni az idegenség és a megértés közti egyensúlyt.
A Xenóban három, illetve négy különböző civilizációt próbáltam egyszerre bemutatni. Ez nem csak egy szimpla kapcsolat, hanem egy olyan komplex rendszer, ahol mindenki hat mindenkire, és ráadásul nagyon fontos, hogy mindegyik idegen fajt érthetővé, hihetővé váljon a regényben. Az érthetőség magyarázatokat igényel, viszont ezek a szövegbe ékelve sokszor megakasztották a cselekményt. Innen jött az ötlet, hogy a fejezet előtti fiktív cikkekben árnyalom - ha valakit mélységében nem érdekelnek a fajok, át lehet ugrani, viszont, akit meg igen, azok számára talán érdekesek lesznek ezek a részek is.

Hol vagytok, idegenek? (Xeno-jegyzetek 1.)

A tavaly év végén megjelent Xeno című regényem kapcsán összeszedtem néhány, talán érdekes háttérinfót a világról, a fő témáiról. Valójában hónapok óta tervezgetem ezt a néhány blogbejegyzést, de csak most jutottam el odáig, hogy végre meg is szülessenek. Jobb későn, mint soha.:) 

Moly-adatlap és értékelések a Xenóról

A Xeno az Agave kiadó webshopjában

Xeno 2117-ben játszódik, egy olyan jövőben, ahol 2058-ban egy magasan fejlett idegen civilizáció vonta irányítása alá a Földet. Az emberiségnek esélye sem volt az ellenállásra: minden informatikai rendszer leállt, irányított roboteszközök lepték el a bolygót, miközben magukról a hódítókról semmit sem lehetett tudni. A hódítók három másik idegen fajjal kezdik el összekeverni a Föld lakosságát: a világot ellepő féregjáratain keresztül fokozatosan embereket telepítettek át más bolygókra, és idegen lényeket költöztettek ide. Ennek eredményeképpen 2117-ben a Föld lakossága 15 milliárd főre nőtt: ebből hatmilliárd ember, kilencmilliárd pedig más fajú, úgynevezett xeno.

Vajon a tudomány oldaláról nézve mennyi esélye van annak, hogy egyszer majd idegen civilizációkkal találkozzunk?

Fermi-paradoxont leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ha léteznének idegenek, már itt lennének.
És a legtöbb felelős kutató sem fog szakmai alapon nagyon mást mondani, mint, hogy jelenlegi ismereteink szerint nem sok.

De akkor hol vannak?

Dedikálás a Könyvfesztiválon, április 21-én 16 órától


Április 19 és 22 között kerül megrendezésre a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, ahol rengeteg íróval lehet találkozni, beszélgetni, dedikáltatni.
Köztük velem is.

BRANDON HACKETT DEDIKÁLÁS:
Április 21-én, szombaton, 16 órától, a Millenáris Parkban (Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20), az Agave Könyvek standjánál.


Lehet hozni az új regényt, a Xenót, ezen túl Az időutazás napját, Az ember könyvét, Isten gépeit és A poszthumán döntést, valamint bármit, ha én írtam.:D
Szeretettel várok mindenkit, poszthumánokat, MI-ket, időutazókat és xenókat is.:D