Science fictionről tartok előadást az Internet Hungary 2018. konferencián

Meghívtak az idei Internet Hungary infokommunikációs rendezvényre (szeptember 25-26-án kerül megrendezésre, Siófokon).
Rengeteg érdekes technológiai előadás lesz, én az AlgoritmusMI szekcióban fogok majd szeptember 25-én beszélni a Science fiction: az inspirációk és a jövő irodalma témáról.

Szinopszis:
Ha valamit el tudunk képzelni, az idővel valószínűleg megvalósítható, és a science fiction írók éppen ezt teszik: elképzelik a jövőt, sőt, számtalan, lehetséges jövőt, és mindezt történetekbe ágyazva. De kik ezek az írók, és honnan merik venni a bátorságot, hogy megírják a jövőt? És valóban látnokok, akik jósolni akarnak?
Utazás a science fiction írók „fejébe”, hogy kiderüljön, miért fontos a science fiction, mire is képesek ezek a történetek, és hogyan képesek formálni akár a világunkat és a jövőnket is.

Az idei Internet Hungary főbb előadástémái:
A mesterséges intelligencia és az ember – 6 millió ember, 6 millió vásárló – Befektetések és kivásárlások – Érzelemmarketing – Az (e-)kereskedelem diszruptív lovagjai – CX/UX: máz alatt a váz – Ad-tech: programmatic és automatizált digitális hirdetések – Hirdetés és értékesítési kampányok –Turizmus a digitális térben. –Influencer marketing – A szórakoztatóipar diszruptív hatása a hagyományos médiára – A kereskedelem határon túli terjeszkedése – Ügyfélszolgálatok és a chatbot – A házhozszállítás és az online fizetés buktatói – Csak semmi érzelem: adatmarketing – Veszélyes és gonosz emberek a munkahelyeken – A döntéshozatal művészei – A munkavállalók új menedzserei a munkaadók – Saját tartalomgyártásban érdekeltek.

Hogyan olvasunk a jövőben? | Jövőjegyzetek 3.


A Jövőjegyzetek cikksorozatom legelső írása az olvasási szokások változásáról szólt, és ígértem a folytatást, úgyhogy a hosszabb nyári szünet után most időben kicsit messzebbre merészkedem.
Hogyan fogunk olvasni a jövőben, eltűnnek-e a papírkönyvek, milyenek lesznek a jövő könyvei és írói? Lesznek-e egyáltalán írók 100 év múlva?
Hova vezet a technológia, milyen hatást gyakorol az irodalomra, a regényekre, milyen formában maradhat fenn az olvasás, mint szórakozás? Hogyan fogunk történeteket befogadni évtizedek vagy évszázadok múlva?

Rendeld elő az Isten gépei és más történetek MI-kről-t 35% kedvezménnyel!

Szeptember 27-én új, javított kiadásban, négy novellával és egy esszével megjelenik az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról az eredeti regény 10 éves évfordulója alkalmából.

Rendeld elő 35% kedvezménnyel az Agavekiadó webboltjából!


A fülszöveg:

2028: az Ugrásnak nevezett kozmikus esemény során a Föld egy távoli vörös törpecsillag körüli pályára kerül. A bolygó egyik fele örök sötétségbe borul, a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el. Az emberiség a túlélésért küzd.
Stephan Martiniere
A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz évvel később Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai már a közelgő technológiai szingularitásra készülnek, amikor a fejlődés követhetetlenül felgyorsul, a mesterséges intelligenciák túlhaladják az emberi értelmet, és amikor az embert saját istenévé avathatja a tudása. Vagy el is pusztíthatja.
Eközben a világot titokzatos felfedezők figyelik, akik egykor maguk is emberek voltak. Arra keresik a választ, hogy miért történt meg az Ugrás. Szófia hamarosan a Föld jövőjéért folyó küzdelem középpontjában találja magát.
Az Isten gépei megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából a regény jelentősen átdolgozott és felújított kiadását tartja a kezében az olvasó. A kötet ezen túl négy novellát is tartalmaz: találkozhatunk többek közt egy megszállott MI-teremtővel, egy írószoftverekkel versenyre kelő íróval, valamint a távoli jövő mesterséges isteneivel.

Kapudrogok mangákhoz: Uzumaki és Battle Angel Alita

Hosszú évek óta hadilábon állok a mangákkal. Egyszerűen nem találom a közös nevezőt, pedig jónéhányat megpróbáltam, és azért elég nagy képregényfogyasztó is vagyok. Valójában sok minden zavart. A magyarul megjelentekben a sajtpapírra nyomott, kis formátumból áradó nem túl magas minőség (tudom, hogy így futnak alapból Japánban is, de ez nem változtat a tényen), a helyenként gyerekes karakterek, a nagyon-nagyon ifjúsági sztorimesélés, vagy csak a karikatúra jellegű, nem elég komoly rajzstílus. Jó, hát bizonyos dolgokban kicsit sznob vagyok, ráadásul elsősorban a science fiction és a horror, amire vevő vagyok.

Azt hiszem, nem tájékozódtam elég alaposan.

A 2017-es év legjobb science fiction regényei a moly.hu közössége szerint

A moly.hu könyves közösségi oldal hardcore olvasói idén is összeállították az előző év legjobb science fiction és fantasy regényeit bemutató ajánlólistát.
Megfogalmazásuk szerint:
"A célunk az, hogy összeszedjük, mely könyveket tartjuk olvasásra érdemesnek, melyeket tartjuk a tavalyi év kiemelkedő megjelenéseinek, amit nyugodt szívvel ajánlunk a zsáner iránt érdeklődőknek."

Nagyon örülök, hogy a Xeno is felkerült a listára, azt gondolom, hogy ez az a kezdeményezés, aminek valóban van rangja és értéke.

A moly.hu regisztrált tagok augusztus végéig szavazhatnak is, hogy nekik melyik könyv tetszett a legjobban, és itt Olga és a xenói meglepően előkelő helyen szerepelnek, köszönö


A 2017-es molyos sci-fi ajánló zsűritagjai az alábbi regényeket ajánlják:

– Jack Campbell: Vakmerő (GABO Könyvkiadó, fordította: Tamás Gábor)
– Brandon Hackett: Xeno (Agave Könyvek)
– Ian McDonald: Luna – Újhold (GABO Könyvkiadó, fordította: Tamás Gábor)
– Christopher Priest: Kifordított világ (Metropolis Media, fordította: Szente Mihály)
– Kim Stanley Robinson: New York 2140 (Agave Könyvek, fordította: Farkas Veronika)
– Lionel Shriver: A Mandible család (GABO Könyvkiadó, fordította: Komló Zoltán)
– Dan Simmons: Olümposz (Agave Könyvek, fordította: Huszár András és Farkas Veronika)
– Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei (Fumax Kiadó, fordította: Habony Gábor)
– Trenka Csaba Gábor: La Grande Image (Syllabux Kiadó)
– Jeff VanderMeer: Borne (Agave Könyvek, fordította: Farkas Veronika)

Én ugyan most csak a science fiction listáról írtam részletesen, de itt van a legjobb fantasy regények listája is:


Egyik regénytől a másikig, avagy hogyan írok

Hogyan írsz? A kérdés gyakran el szokott hangzani interjúkban, és a választ többnyire ahhoz szoktam igazítani, hogy ki, milyen médiumtól kérdezi, és várhatóan kik fogják majd zömében olvasni.
Ilyenkor én (és általában más írók is) mesélni szoktam a napi írói rutinról, hogy milyen napszakban, milyen rendszerességgel írok, vagy arról, melyik regényem hogyan épül fel, melyik elemét találom ki először.
Van azonban egy komplexebb válasz is a kérdésre, és most jöttem rá, hogy erről nem igazán szoktam beszélni.
Merthogy egy regény írása nálam nem úgy működik, hogy leülök az üres monitor elé, és elkezdek az adott történethez jegyzetelni, majd írni, átírni, újra átírni, végül megszerkesztjük, és aztán kitalálok egy új ötletet, és kezdem elölről az egészet.

Egészen máshogy történik.

Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, avagy szeptemberben jön a 10. évfordulós új kiadás

Tíz éve, 2008 októberben jelent meg az Isten gépei.
Sok minden történt azóta a regénnyel: 2009-ben majdnem megjelent román nyelven (de aztán az érdeklődő kiadót bedöntötte a gazdasági válság), elektronikus könyv verziója hazai rekorderként az első e-könyv lett, amely elérte az akkor bűvös 100 eladott darabot, papíron és e-könyvben együtt a sci-fi zsánerkönyvekhez képest igen jól fogyott. Jelenleg még tudtommal ez a legtöbb példányban fogyott regényem, de Az időutazás napja hamarosan le fogja körözni. Vagy egyelőre mégsem, mert...

Szeptember 27-én érkezik az Agave kiadótól az új, javított, átdolgozott kiadás, a címe: Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról.
Itt a Moly.hu adatlap a fülszöveggel.
Ez nem csak egy újrakiadás, hanem annál sokkal több, egy 10. évfordulós kötet, amelynek tematikája az MI-k köré épül, és a  regényen túl négy, mesterséges intelligenciákkal kapcsolatos sci-fi novellámat is tartalmazza, továbbá Bécsi József esszéjének aktualizált változatát is. (A novellák közül kettő korábban már megjelent nyomtatásban, a másik kettőt idén írtam, és az egyik bekerült a Gabo Az év legjobb magyar science fiction és fantasy novellái 2018 válogatásba is.)
A regényt igyekeztem a lehetőségekhez képest még jobbá és izgalmasabbá tenni, ezért közel harmadában változott: több, felesleges részt kihúztam, egyes jelenetek kicsit megváltoztak, és a szövegen is rengeteget csiszoltam.

Íme a borító, én első látásra megszavaztam neki az írói pályafutásom eddigi legjobb borítója címet.
A borítófestő, mint a Xenónál, most is Stephan Martiniere.
Itt pedig az Agave kiadó Facebook bejelentése.

További infók hamarosan!



Gyilkos robot, gyilkos MI | Jövőjegyzetek 2.

Merre tart a világ, mi minden várhat ránk évtizedek, évszázadok múlva? A Jövőjegyzetekben egy-egy témát, gondolatot, ötletet, elméletet járok körül, elsősorban az ember és a technológia viszonya szempontjából.

Egyre terjednek az "önvezető" autók, a hírekbe azonban jelenleg főként az általuk okozott balesetek révén kerülnek be.
Márciusban meghalt egy sofőr a Teslája vezetéssegítő funkciójának használata közben. Nemrég pedig egy hasonló technológiával felszerelt Uber taxi az éjszaka közepén teljes sebességgel, fékezés nélkül halálra gázolt egy biciklijét az úton keresztben áttoló gyalogost, miközben a sofőr a telefonját nyomkodta.

Hamarosan nemcsak az autóiparban, hanem az élet számos pontján fognak megjelenni a gépi intelligenciák, a robotok, amelyek különféle komplex műveleteket fognak végezni (pl. majd műtéteket hajtanak végre, veszélyes eszközöket kezelnek), és mindez számtalan olyan kérdést vet fel, amelyeknek megválaszolására jelenleg nem vagyunk felkészülve.

Ez a Jövőjegyzet arról a nagyon súlyos dilemmáról szól, hogy a nem ember által okozott halálesetekkor ki a felelős, és vajon hogyan dönti majd el egy mesterséges intelligencia, hogy ki legyen az áldozat.

Hogyan változtak az olvasási szokásaim a technológia hatására? | Jövőjegyzetek 1.

A világ annyira felgyorsult körülöttünk, hogy ha nem vigyázunk, könnyen lemaradunk. Ez a veszély a kor előrehaladtával ráadásul egyre nő. "Sci-fiben élünk", mondja a borzasztó, de ugyanakkor egyre inkább igaz közhely.
Vajon merre tart a világ, mi várhat ránk évtizedek, évszázadok múlva? Többek közt azért is szeretem a science fictiont, mert erre a kérdésre számtalan fantasztikus választ ad azáltal, hogy különféle jövőképeket, veszélyeket, technológiai, társadalmi, gazdasági lehetőségeket ágyaz történetekbe. A sci-fi elválaszthatatlan a jövőn való gondolkodástól.
Ennek jegyében elindítok egy cikksorozatot, amelyen belül a technológia és az ember viszonyát szeretném boncolgatni, valamint azt, hogy merre halad a világ.

Kezdjük az olvasással.

Mesterséges istenek, avagy már megint egy novella

Még márciusban említettem, hogy év elején írtam két novellát. Ebből az egyik már megjelent a 2050 antológiában, a másik még vár a sorára.
Nemrég viszont elkészült egy harmadik is. Ez azért meglepő számomra is, mert előtte, az elmúlt tíz-tizenöt évben mindössze két novellát írtam, és sosem éreztem magaménak a rövidpróza műfajt. Úgy tűnik, ez megváltozott.
A novella címe Mesterséges istenek, egymással háborúzó MI-kről és bizarr humán civilizációkról szóló mikro-űropera űrcsatákkal, megabolygókkal, és egy prófétával, aki gyűlöli az elfajzott humánokat.
Mint nemrég kiderült, ez a történet bekerült a Gabo kiadó Az év magyar science fiction és fantasy novellái - 2018 antológiaválogatásába is, amely a szerzőlista alapján nagyon izgalmas kötetnek ígérkezik.