Az első kiborgok | Jövőjegyzetek 4.

Kiborg: kibernetikus organizmus, ember és gépi eszközök összekapcsolása, élő és nem élő együttműködése. Igazi sci-fi téma, de mi a helyzet a valósággal? Hol vannak a kibogok? 
Néhányan már körülöttünk járnak.

A legismertebb kiborgok a mozifilmekből szivárogtak be a köztudatba: ilyen Darth Vader, a Robotzsaru, a Terminator T800-as modell, a Star Trek borgjai vagy szintén a Star Warsból Grievous tábornok. A science fiction regények közül ott van Dan Simmons Hyperionjában a Shrike, William Gibson Neurománcában Chase és Molly, és a sci-fi mangák közül a Ghost in the Shellben vagy a Battle Angel: Alitában is számos kiborg található, hogy csak néhány példát említsek.
Jelenleg még odébb van a cyberpunk/science fiction történetekből ismert világ, amikor tucatnyi implantátumot és chipeket hordunk a testünkben, vagy akár a szerveinket, végtagjainkat cseréljük sokkal hatékonyabb mesterséges végtagokra, szervekre akár praktikus okokból vagy csak divatból.
Viszont az első kiborgok már köztünk élnek.
Némelyikük csodabogárnak vagy pózernek tűnik, mások komoly tudósok, kutatómérnökök, és a legtöbben közülük kényszerből váltak kiborggá.
Nézzük, kik a legérdekesebb figurák (a teljesség igénye nélkül, természetesen)!

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018. - benne egy novellámmal


Írtam már korábban a Mesterséges istenek című novellámról, amely bekerült Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018. antológiaválogatásba is, amelynek közeleg a megjelenése.

Itt a borító is.

A novella egymással háborúzó MI-kről és bizarr humán civilizációkról szóló mikro-űropera űrcsatákkal, megabolygókkal, és egy prófétával, aki hűen szolgálja az istenét, és zsigerből gyűlöli az elfajzott humánokat.
Ezt a novellát az első pillanattól nagyon szerettem írni, talán azért, mert a szöveg szarkasztikus és helyenként abszurd, és Solman próféta alakja az első mondatok után magával ragadott, amiatt, hogy mennyire elrugaszkodott attól a gondolkodástól, amit emberinek nevezünk. Bár, tartok tőle, hogy ez is mélyen ott lakozik az emberiségben.

A kötetet Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztette, és a következő írók szerepelnek benne:

Baráth Katalin | Buglyó Gergely | Dragomán György | Erdei Lilla | Farkas Balázs | Gaura Ágnes | Brandon Hackett (Markovics Botond) | Kiss Gabriella | László Zoltán | Lőrinczy Judit | Molnár B. Gábor | Moskát Anita | Rusvai Mónika | Sepsi László | Sümegi Attila | Sziács Viola | Takács Bogi | Tallódi Julianna | Veres Attila

Egyébként a Mesterséges istenek része az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról kötetnek is, úgyhogy ott is elolvasható.

Megjelent az Isten gépei új kiadása négy MI-s novellával

Valahol ijesztő, hogy az eredeti regényt több, mint tíz évvel ezelőtt írtam, nehéz is volt az átdolgozáskor visszamerülnöm a mélyére, csak a rosszat láttam benne, de végül sikerült megbarátkoznunk. Szerencsére sok kritika és sok száz Moly.hu értékelés segített abban, hogy azokat a részeket, amelyeket esetleg kevésbé kedveltetek, most jó alaposan átdolgozzam. Mennyivel egyszerűbb úgy javítani, átnézni, átszerkeszteni egy regényszöveget, hogy rengeteg kedves olvasó segített benne akarva-akaratlanul.
Azért nagyobb munka lett, mint gondoltam, hiszen tavaly ősszel, majd idén tavasszal is elég sokat dolgoztam a szövegen, és a nyár közepi szerkesztés sem volt sétagalopp, közben pedig készültek hozzá az új novellák (a mesterséges intelligenciák tematikához kapcsolódva), ráadásul írtam a következő regényt is.
A lényeg, hogy megjelent papíron és e-könyvben is, és ez a modernizált, feszesebb, letisztultabb változat szerintem sokkal-sokkal jobb, mint az eredeti.
A borító remélem, Nektek is annyira tetszik, mint nekem.

Alább pedig a kötet rövid előszava olvasható, valamint egy beleolvasó...

ViTa-est: Isten gépei – Brandon Hackett könyvbemutatója

Váratlan könyvbemutató!
Legalábbis manapság nem nagyon szokás, utoljára 2012-ben tartottunk ilyesmit, Az ember könyve kapcsán.


Az őszi ViTa-esten Brandon Hackett 'Isten gépei' c. könyvének felújított, bónuszokat tartalmazó újrakiadása kerül bemutatásra.

A szerzővel, valamint Bécsi Józseffel, a kötet kísérőesszéjének szerzőjével Takács Gábor és Gaborják Ádám beszélget.

MIKOR: 2018. október 12. 18 órától
HOL: CDFŰ Kultúrpince, 1053 Budapest, Fejér György u. 1.



https://www.agavekonyvek.hu/konyvek/isten-gepei-es-mas-tortenetek-mesterseges-intelligenciakrol


"2028: az Ugrásnak nevezett kozmikus esemény során a Föld egy távoli vörös törpecsillag körüli pályára kerül. A bolygó egyik fele örök sötétségbe borul, a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el. Az emberiség a túlélésért küzd.

A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz évvel később Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai már a közelgő technológiai szingularitásra készülnek, amikor a fejlődés követhetetlenül felgyorsul, a mesterséges intelligenciák túlhaladják az emberi értelmet, és amikor az embert saját istenévé avathatja a tudása. Vagy el is pusztíthatja.

Eközben a világot titokzatos felfedezők figyelik, akik egykor maguk is emberek voltak. Arra keresik a választ, hogy miért történt meg az Ugrás. Szófia hamarosan a Föld jövőjéért folyó küzdelem középpontjában találja magát.

Az Isten gépei megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából a regény jelentősen átdolgozott és felújított kiadását tartja a kezében az olvasó. A kötet ezen túl négy novellát és egy esszét is tartalmaz: találkozhatunk többek közt egy megszállott MI-teremtővel, egy írószoftverekkel versenyre kelő íróval, valamint a távoli jövő mesterséges isteneivel."

Tartalom:
Isten gépei (regény)
Az MI-teremtő (novella)
Az utolsó író (novella)
Homokba írt történet (novella)
Mesterséges istenek (novella)
Az önmaga istenévé vált ember (Bécsi József, esszé)

Science fictionről tartok előadást az Internet Hungary 2018. konferencián

Meghívtak az idei Internet Hungary infokommunikációs rendezvényre (szeptember 25-26-án kerül megrendezésre, Siófokon).
Rengeteg érdekes technológiai előadás lesz, én az AlgoritmusMI szekcióban fogok majd szeptember 25-én beszélni a Science fiction: az inspirációk és a jövő irodalma témáról.

Szinopszis:
Ha valamit el tudunk képzelni, az idővel valószínűleg megvalósítható, és a science fiction írók éppen ezt teszik: elképzelik a jövőt, sőt, számtalan, lehetséges jövőt, és mindezt történetekbe ágyazva. De kik ezek az írók, és honnan merik venni a bátorságot, hogy megírják a jövőt? És valóban látnokok, akik jósolni akarnak?
Utazás a science fiction írók „fejébe”, hogy kiderüljön, miért fontos a science fiction, mire is képesek ezek a történetek, és hogyan képesek formálni akár a világunkat és a jövőnket is.

Az idei Internet Hungary főbb előadástémái:
A mesterséges intelligencia és az ember – 6 millió ember, 6 millió vásárló – Befektetések és kivásárlások – Érzelemmarketing – Az (e-)kereskedelem diszruptív lovagjai – CX/UX: máz alatt a váz – Ad-tech: programmatic és automatizált digitális hirdetések – Hirdetés és értékesítési kampányok –Turizmus a digitális térben. –Influencer marketing – A szórakoztatóipar diszruptív hatása a hagyományos médiára – A kereskedelem határon túli terjeszkedése – Ügyfélszolgálatok és a chatbot – A házhozszállítás és az online fizetés buktatói – Csak semmi érzelem: adatmarketing – Veszélyes és gonosz emberek a munkahelyeken – A döntéshozatal művészei – A munkavállalók új menedzserei a munkaadók – Saját tartalomgyártásban érdekeltek.

Hogyan olvasunk a jövőben? | Jövőjegyzetek 3.


A Jövőjegyzetek cikksorozatom legelső írása az olvasási szokások változásáról szólt, és ígértem a folytatást, úgyhogy a hosszabb nyári szünet után most időben kicsit messzebbre merészkedem.
Hogyan fogunk olvasni a jövőben, eltűnnek-e a papírkönyvek, milyenek lesznek a jövő könyvei és írói? Lesznek-e egyáltalán írók 100 év múlva?
Hova vezet a technológia, milyen hatást gyakorol az irodalomra, a regényekre, milyen formában maradhat fenn az olvasás, mint szórakozás? Hogyan fogunk történeteket befogadni évtizedek vagy évszázadok múlva?

Rendeld elő az Isten gépei és más történetek MI-kről-t 35% kedvezménnyel!

Szeptember 27-én új, javított kiadásban, négy novellával és egy esszével megjelenik az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról az eredeti regény 10 éves évfordulója alkalmából.

Rendeld elő 35% kedvezménnyel az Agavekiadó webboltjából!


A fülszöveg:

2028: az Ugrásnak nevezett kozmikus esemény során a Föld egy távoli vörös törpecsillag körüli pályára kerül. A bolygó egyik fele örök sötétségbe borul, a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el. Az emberiség a túlélésért küzd.
Stephan Martiniere
A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz évvel később Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai már a közelgő technológiai szingularitásra készülnek, amikor a fejlődés követhetetlenül felgyorsul, a mesterséges intelligenciák túlhaladják az emberi értelmet, és amikor az embert saját istenévé avathatja a tudása. Vagy el is pusztíthatja.
Eközben a világot titokzatos felfedezők figyelik, akik egykor maguk is emberek voltak. Arra keresik a választ, hogy miért történt meg az Ugrás. Szófia hamarosan a Föld jövőjéért folyó küzdelem középpontjában találja magát.
Az Isten gépei megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából a regény jelentősen átdolgozott és felújított kiadását tartja a kezében az olvasó. A kötet ezen túl négy novellát is tartalmaz: találkozhatunk többek közt egy megszállott MI-teremtővel, egy írószoftverekkel versenyre kelő íróval, valamint a távoli jövő mesterséges isteneivel.

Kapudrogok mangákhoz: Uzumaki és Battle Angel Alita

Hosszú évek óta hadilábon állok a mangákkal. Egyszerűen nem találom a közös nevezőt, pedig jónéhányat megpróbáltam, és azért elég nagy képregényfogyasztó is vagyok. Valójában sok minden zavart. A magyarul megjelentekben a sajtpapírra nyomott, kis formátumból áradó nem túl magas minőség (tudom, hogy így futnak alapból Japánban is, de ez nem változtat a tényen), a helyenként gyerekes karakterek, a nagyon-nagyon ifjúsági sztorimesélés, vagy csak a karikatúra jellegű, nem elég komoly rajzstílus. Jó, hát bizonyos dolgokban kicsit sznob vagyok, ráadásul elsősorban a science fiction és a horror, amire vevő vagyok.

Azt hiszem, nem tájékozódtam elég alaposan.

A 2017-es év legjobb science fiction regényei a moly.hu közössége szerint

A moly.hu könyves közösségi oldal hardcore olvasói idén is összeállították az előző év legjobb science fiction és fantasy regényeit bemutató ajánlólistát.
Megfogalmazásuk szerint:
"A célunk az, hogy összeszedjük, mely könyveket tartjuk olvasásra érdemesnek, melyeket tartjuk a tavalyi év kiemelkedő megjelenéseinek, amit nyugodt szívvel ajánlunk a zsáner iránt érdeklődőknek."

Nagyon örülök, hogy a Xeno is felkerült a listára, azt gondolom, hogy ez az a kezdeményezés, aminek valóban van rangja és értéke.

A moly.hu regisztrált tagok augusztus végéig szavazhatnak is, hogy nekik melyik könyv tetszett a legjobban, és itt Olga és a xenói meglepően előkelő helyen szerepelnek, köszönö


A 2017-es molyos sci-fi ajánló zsűritagjai az alábbi regényeket ajánlják:

– Jack Campbell: Vakmerő (GABO Könyvkiadó, fordította: Tamás Gábor)
– Brandon Hackett: Xeno (Agave Könyvek)
– Ian McDonald: Luna – Újhold (GABO Könyvkiadó, fordította: Tamás Gábor)
– Christopher Priest: Kifordított világ (Metropolis Media, fordította: Szente Mihály)
– Kim Stanley Robinson: New York 2140 (Agave Könyvek, fordította: Farkas Veronika)
– Lionel Shriver: A Mandible család (GABO Könyvkiadó, fordította: Komló Zoltán)
– Dan Simmons: Olümposz (Agave Könyvek, fordította: Huszár András és Farkas Veronika)
– Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekei (Fumax Kiadó, fordította: Habony Gábor)
– Trenka Csaba Gábor: La Grande Image (Syllabux Kiadó)
– Jeff VanderMeer: Borne (Agave Könyvek, fordította: Farkas Veronika)

Én ugyan most csak a science fiction listáról írtam részletesen, de itt van a legjobb fantasy regények listája is:


Egyik regénytől a másikig, avagy hogyan írok

Hogyan írsz? A kérdés gyakran el szokott hangzani interjúkban, és a választ többnyire ahhoz szoktam igazítani, hogy ki, milyen médiumtól kérdezi, és várhatóan kik fogják majd zömében olvasni.
Ilyenkor én (és általában más írók is) mesélni szoktam a napi írói rutinról, hogy milyen napszakban, milyen rendszerességgel írok, vagy arról, melyik regényem hogyan épül fel, melyik elemét találom ki először.
Van azonban egy komplexebb válasz is a kérdésre, és most jöttem rá, hogy erről nem igazán szoktam beszélni.
Merthogy egy regény írása nálam nem úgy működik, hogy leülök az üres monitor elé, és elkezdek az adott történethez jegyzetelni, majd írni, átírni, újra átírni, végül megszerkesztjük, és aztán kitalálok egy új ötletet, és kezdem elölről az egészet.

Egészen máshogy történik.