2018: Milyen videojátékokat szerettem?

Néhány napja végigvettem, hogy Mit írtam, és mit írok éppen, aztán a Mit olvastam posztból kiderült, mik voltak a kedvenc olvasmányaim, majd végül néhány nap múlva következik az utolsó, filmes, tévésorozatos ajánló, a Mit láttam? (december 30.) is.

Most nézzük, milyen volt számomra a 2018 videojátékok szempontjából.

Az a fajta gamer vagyok, aki nem kikapcsolódásként, unaloműzésként veti le magát a tévé elé, nem lazulni akarok, és többnyire nem versengeni (többnyire), hanem minőségi élményre vágyom, történeteket és élményeket szeretnék befogadni. Szerencsére az utóbbi években folyamatosan erősödik a sztorijátékok iránti igény, egyre több cím szorongatja meg eladásokban az évente reinkarnálódó kompetitív játékokat, mint a Fifa, a Call of Duty vagy a Battlefield sorozat.

Íme az idei személyes TOP 5 listám:

2018: Mit olvastam?

Meglehetősen mozgalmas és élménydús év végéhez közeledem, ezért elkezdek egy hosszú, éves áttekintőt, négy részre bontva.

Néhány napja végigvettem, hogy Mit írtam, és mit írok éppen. Ha ez esetleg kimaradt, akkor kezd ezzel. Karácsony után pedig majd következik a Milyen videojátékokkal játszottam? (december 27.) és végül a filmes, tévésorozatos ajánló, a Mit láttam? (december 30.).

Szóval, olvasás, és támadnak a sci-fi mangák!

Az év első fele egy mély olvasási válsággal telt, keveset is olvastam, és ami a kezembe került, az sem tudott nagyon lbevonni, így több, elkezdett könyvet félbehagytam. Nem tudom, mi volt ennek az oka, de valójában mindegy is. 
Aztán augusztusban hirtelen ötlettől vezérelve elkezdtem beleásni magam a mangák (japán képregény) világába. Azt hiszem, egy Alita: Battle Angel filmelőzetes után jött a gondolat, mert kíváncsi voltam, hogy mi lehet az a sci-fi manga, amelyből James Cameron évtizedek óta akar mozifilmet készíteni. (A film 2019 februárban érkezik, sokadszori halasztás után .)

És ezzel eljött számomra egy hónapokon át tartó karácsony, rengeteg olvasással és fantasztikus élményekkel teli időszak.

2018-ból jelentem: Mit írtam?

Bár, még nincs év vége, de mindjárt lesz, úgyhogy egy több részes áttekintő következik. Ez a poszt most arról szól, hogy mit írtam, mi jelent meg, és mi történt velem írói fronton, na meg mit írok most és jövőre.

De itt nincs vége, mert utána sorban következik:
Mit olvastam? (dec. 22.),
Milyen videojátékokkal játszottam? (december 27.)
Mit láttam? (december 30.),
Ugyanis ez az év több tekintetben is rengeteg élményt hozott, így majd az is kiderül, hogy miért van nálam már augusztus óta karácsony.:)

Elsőként nézzük a science fictiont és az írást.

Nem tudom eldönteni, hogy ez az év termékenynek nevezhető-e vagy nem.
Idén írtam három novellát, és ez engem is meglepett, mert abszolút anti-novellistának tartom magam. Az év elején és közepén az Isten gépei új változatával szüttyögtem, mert ráfért a szövegre az átdolgozás, és eközben belecsempésztem többek közt Mark Zuckerberget, Elon Muskot és Jeff Bezost is. Sokkal többet dolgoztam a szöveggel, mint eredetileg terveztem, de megérte, mert így lett kerek a történet.

Melyik Markovics/Hackett-regényt olvassam?

Ha már régóta az olvasóm vagy, ez az írás valószínűleg nem Neked szól.
Ha viszont még nem olvastál tőlem semmit, vagy már találkoztál valamelyik regényemmel, de érdekelnének más történetek is, csak nem tudod, hogy melyik milyen, akkor megpróbálok segíteni.

(Frissítés: 2024. jan.)

Az első kiborgok | Jövőjegyzetek 4.

Kiborg: kibernetikus organizmus, ember és gépi eszközök összekapcsolása, élő és nem élő együttműködése. Igazi sci-fi téma, de mi a helyzet a valósággal? Hol vannak a kibogok? 
Néhányan már körülöttünk járnak.

A legismertebb kiborgok a mozifilmekből szivárogtak be a köztudatba: ilyen Darth Vader, a Robotzsaru, a Terminator T800-as modell, a Star Trek borgjai vagy szintén a Star Warsból Grievous tábornok. A science fiction regények közül ott van Dan Simmons Hyperionjában a Shrike, William Gibson Neurománcában Chase és Molly, és a sci-fi mangák közül a Ghost in the Shellben vagy a Battle Angel: Alitában is számos kiborg található, hogy csak néhány példát említsek.
Jelenleg még odébb van a cyberpunk/science fiction történetekből ismert világ, amikor tucatnyi implantátumot és chipeket hordunk a testünkben, vagy akár a szerveinket, végtagjainkat cseréljük sokkal hatékonyabb mesterséges végtagokra, szervekre akár praktikus okokból vagy csak divatból.

Viszont az első kiborgok már köztünk élnek.
Némelyikük csodabogárnak vagy pózernek tűnik, mások komoly tudósok, kutatómérnökök, és a legtöbben közülük kényszerből váltak kiborggá.

Nézzük, kik a legérdekesebb figurák (a teljesség igénye nélkül, természetesen)!

Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018. - benne egy novellámmal

Írtam már korábban a Mesterséges istenek című novellámról, amely bekerült Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018. antológiaválogatásba is, amelynek közeleg a megjelenése.

Itt a borító is.

A novella egymással háborúzó MI-kről és bizarr humán civilizációkról szóló mikro-űropera űrcsatákkal, megabolygókkal, és egy prófétával, aki hűen szolgálja az istenét, és zsigerből gyűlöli az elfajzott humánokat.

Ezt a novellát az első pillanattól nagyon szerettem írni, talán azért, mert a szöveg szarkasztikus és helyenként abszurd, és Solman próféta alakja az első mondatok után magával ragadott, amiatt, hogy mennyire elrugaszkodott attól a gondolkodástól, amit emberinek nevezünk. Bár, tartok tőle, hogy ez is mélyen ott lakozik az emberiségben.

A kötetet Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztette, és a következő írók szerepelnek benne:

Baráth Katalin | Buglyó Gergely | Dragomán György | Erdei Lilla | Farkas Balázs | Gaura Ágnes | Brandon Hackett (Markovics Botond) | Kiss Gabriella | László Zoltán | Lőrinczy Judit | Molnár B. Gábor | Moskát Anita | Rusvai Mónika | Sepsi László | Sümegi Attila | Sziács Viola | Takács Bogi | Tallódi Julianna | Veres Attila

Egyébként a Mesterséges istenek része az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról kötetnek is, úgyhogy ott is elolvasható.

Megjelent az Isten gépei új kiadása négy MI-s novellával

Valahol ijesztő, hogy az eredeti regényt több, mint tíz évvel ezelőtt írtam, nehéz is volt az átdolgozáskor visszamerülnöm a mélyére, csak a rosszat láttam benne, de végül sikerült megbarátkoznunk. Szerencsére sok kritika és sok száz Moly.hu értékelés segített abban, hogy azokat a részeket, amelyeket esetleg kevésbé kedveltetek, most jó alaposan átdolgozzam. Mennyivel egyszerűbb úgy javítani, átnézni, átszerkeszteni egy regényszöveget, hogy rengeteg kedves olvasó segített benne akarva-akaratlanul.

Azért nagyobb munka lett, mint gondoltam, hiszen tavaly ősszel, majd idén tavasszal is elég sokat dolgoztam a szövegen, és a nyár közepi szerkesztés sem volt sétagalopp, közben pedig készültek hozzá az új novellák (a mesterséges intelligenciák tematikához kapcsolódva), ráadásul írtam a következő regényt is.

A lényeg, hogy megjelent papíron és e-könyvben is, és ez a modernizált, feszesebb, letisztultabb változat szerintem sokkal-sokkal jobb, mint az eredeti.

A borító remélem, Nektek is annyira tetszik, mint nekem.

Alább pedig a kötet rövid előszava olvasható, valamint egy beleolvasó...

ViTa-est: Isten gépei – Brandon Hackett könyvbemutatója

Váratlan könyvbemutató!
Legalábbis manapság nem nagyon szokás, utoljára 2012-ben tartottunk ilyesmit, Az ember könyve kapcsán.

Az őszi ViTa-esten Brandon Hackett 'Isten gépei' c. könyvének felújított, bónuszokat tartalmazó újrakiadása kerül bemutatásra.

A szerzővel, valamint Bécsi Józseffel, a kötet kísérőesszéjének szerzőjével Takács Gábor és Gaborják Ádám beszélget.

MIKOR: 2018. október 12. 18 órától

HOL: CDFŰ Kultúrpince, 1053 Budapest, Fejér György u. 1.

Facebook esemény

A könyv előrendelhető az Agave kiadónál.

Beleolvasó: a regény első két fejezete

Science fictionről tartok előadást az Internet Hungary 2018. konferencián

Meghívtak az idei Internet Hungary infokommunikációs rendezvényre (szeptember 25-26-án kerül megrendezésre, Siófokon).
Rengeteg érdekes technológiai előadás lesz, én az AlgoritmusMI szekcióban fogok majd szeptember 25-én beszélni a Science fiction: az inspirációk és a jövő irodalma témáról.

Szinopszis:
Ha valamit el tudunk képzelni, az idővel valószínűleg megvalósítható, és a science fiction írók éppen ezt teszik: elképzelik a jövőt, sőt, számtalan, lehetséges jövőt, és mindezt történetekbe ágyazva. De kik ezek az írók, és honnan merik venni a bátorságot, hogy megírják a jövőt? És valóban látnokok, akik jósolni akarnak?
Utazás a science fiction írók „fejébe”, hogy kiderüljön, miért fontos a science fiction, mire is képesek ezek a történetek, és hogyan képesek formálni akár a világunkat és a jövőnket is.

Az idei Internet Hungary főbb előadástémái:

A mesterséges intelligencia és az ember – 6 millió ember, 6 millió vásárló – Befektetések és kivásárlások – Érzelemmarketing – Az (e-)kereskedelem diszruptív lovagjai – CX/UX: máz alatt a váz – Ad-tech: programmatic és automatizált digitális hirdetések – Hirdetés és értékesítési kampányok –Turizmus a digitális térben. –Influencer marketing – A szórakoztatóipar diszruptív hatása a hagyományos médiára – A kereskedelem határon túli terjeszkedése – Ügyfélszolgálatok és a chatbot – A házhozszállítás és az online fizetés buktatói – Csak semmi érzelem: adatmarketing – Veszélyes és gonosz emberek a munkahelyeken – A döntéshozatal művészei – A munkavállalók új menedzserei a munkaadók – Saját tartalomgyártásban érdekeltek.

Hogyan olvasunk a jövőben? | Jövőjegyzetek 3.

A Jövőjegyzetek cikksorozatom legelső írása az olvasási szokások változásáról szólt, és ígértem a folytatást, úgyhogy a hosszabb nyári szünet után most időben kicsit messzebbre merészkedem.
Hogyan fogunk olvasni a jövőben, eltűnnek-e a papírkönyvek, milyenek lesznek a jövő könyvei és írói? Lesznek-e egyáltalán írók 100 év múlva?
Hova vezet a technológia, milyen hatást gyakorol az irodalomra, a regényekre, milyen formában maradhat fenn az olvasás, mint szórakozás? Hogyan fogunk történeteket befogadni évtizedek vagy évszázadok múlva?