2013. december 9., hétfő

Sci-fi könyves összefoglaló - 2013

Idén gyalázatosan keveset olvastam, jóval kevesebbet, mint szerettem volna.
Munka és munka, mellette egyéb dolgok, és  kevéske szabadidő. Az írást ráadásul ebben az évben masszívan minden szabadidős tevékenység elé helyeztem, mert mégsem normális, hogy Az ember könyvére 4 évet kellett várni.
Ez pedig az olvasás rovására is ment. Nem mondom, hogy nem irigylem pl. a főállású írókat, mennyivel több idejük van olvasni.:D
Mivel a sci-fi mellett a nem sci-fi irodalomból is igyekszem szemezgetni, plusz néha fantasy is belefér, nem beszélve arról, hogy 6-8 vaskos tudományos könyvet is feldolgoztam Az időutazás napja kapcsán, így bizony nem sok sci-fi regény jutott idénre...

Végiggörgettem az SFmag.hunál év elején készített megjelenési listánkat, és ahogy látom, egy halom könyv nem is jelent meg az ígértek, vártak közül, viszont jött helyette egy csomó más. Aztán itt van a Fantazmo.hu őszi, karácsonyi monstre fantasztikus könyves listája, amiben aztán rémisztően rengeteg könyv van.
Viszont annyira sok, nekem tetsző sci-fi nincs.

Másfél éve még azt lehetett mondani, hogy egy csomó kortárs hiányossága van a magyarországi sci-fi könyvkiadásnak (a klasszikusokat behozni szerintem esélytelen - és én ), aztán ezek közül rengeteg hirtelenjében meg is jelent, lásd: Miéville, Rajaniemi, Vinge, Scalzi, de jönnek ki sorra a Robert Charles Wilsonok, elkezdődött, de aztán egyelőre elakadt Alastair Reynolds és Orson Scott Card kiadása (illetve az Alexandránál elakadt, a Deltánál a fantasy rész nem), jövő év elején talán elindul Peter F. Hamilton is.

Engem a retró könyvek bevallottan nem hoznak lázba, bár, azért a Szukits-féle új Frank Herbertre rávetettem magam, de pl. egy újra kiadott Csillagközi invázió már nem izgat, sem egy sokadik újrakiadás, mai korban én ezeket a könyveket még nagy adag nosztalgiasziruppal nyakon öntve sem élvezem túlzottan.(Ez nem azt jelenti, hogy nem jók, csak nem nekem szólnak.)

Na, de a lényeg.
Az év legkellemesebb meglepetése egy jó pár éves regény volt, Félix J. Palmatól Az idő térképe. Időutazásos-viktoriánus mese, rengeteg apró utalással a 19. század végéről Wellsszel, az Elefántemberrel és a többiekkel. Sci-fi és szépirodalom egyben, ami itt igazán működik, Palma ügyes mesélő, még úgy is, hogy a regény vége kicsit megbicsaklik. Várnám a folytatást, Az ég térképét, ami többek közt Wells Világok harca című regényére épül, mert ebből a koncepcióból is baromi jót lehetne kihozni. Remélem, lesz magyar fordítás...

Nagyon örülök továbbá, hogy teljessé vált Dan Simmons Hyperion-ciklusa, és megjelent magyarul is az Endymion felemelkedése. Nyolc-kilenc éve olvastam angolul, az Endymion kicsit gyengébb szerintem, de a ciklus lezárása igazán emlékezetesre sikeredett. Nem tökéletes, de hát tökéletes regény nincs is.

Az év negatív meglepetése az Ad Astra Kiadó bedőlése, leállása, átalakulása, vagy nem tudom, minek lehet nevezni, ami történt. Mivel volt némi részem a kiadó születésében és ott voltam az első lépéseinél, ez számomra egy szomorú dolog. Az viszont örömteli, hogy a Gabo Kiadó (ami amúgy az egyik legnagyobb hazai kiadó ám) folytatja az Ad Astra tervezett könyveinek kiadását, az éppen idén indult Gabo SF&F sorozaton belül. És az Ad Astra is talán kiad néhány jó könyvet jövőre.

A legerősebb sci-fi címei jelenleg egyértelműen az Agave Kiadónak vannak. Banks, Simmons, Dick, Bradbury, Gaiman, Suzanne Collins és John Scalzi, Ernest Cline mellett idén több új névvel bővültek, így most már China Miéville is a portfólióba tartozik, jövőre jön Kim Stanley Robinson, William Gibson és Jeff VanderMeer Southern Reach-trilógiája, utóbbi az angol megjelenéssel egyidőben.
Persze, nyilván elfogult is vagyok, hiszen László Zoltán (aki újra sci-fit ír!) mellett Brandon Hackett is is a fantasztikus témájú szerzőik közé tartozik. Talán nem véletlenül.
Jövőre pedig jön ugye Az időutazás napja. A szöveg már túl van a szerkesztésen, és kétszázmilliárd időutazó kíváncsian várja, hogy kap-e egy jó borítót.:D

Mi lesz még jövőre?
Az Agavén túl jön a Gabo SF&F-sorozat egyelőre nem publikus címekkel (már idén is akadt három izgalmas könyvük ínyenceknek, plusz ott vannak az Ad Astrától átvett regények), egyre bátrabb a Fumax Kiadó is, elsősorban fantasyben, de azért vannak ott sci-fik is, lásd pl. James S. A. Coreyt. Remélem, tényleg lesz Peter F. Hamilton a Delta Visionnél, és a Galaktikától is szívesen látnék valami frissességet Wilsonon és Sawyeren túl, mert az idei címeik jelentős része sajnos nem ütötte át az ingerküszöbömet.
A többit pedig meglátjuk.










3 megjegyzés:

  1. Gyorsan csekkoltam Molyon: az idén olvasott könyvek kb. 10-15%-a volt csak sci-fi-ként kategorizálható, de ezek is többnyire határesetek (pl. Jiddis Rendőrök Szövetsége). Idén kezdtem el én is a Hyperiont, és tényleg jó - de nem a legjobb, amit idén olvastam. A legjobb talán Neal Stephensontól az Anathem. Annál a könyvnél azt hittem, kettészakad az univerzum. Akárhányszor leültem volna, hogy írjak egy recenziót, rövidzárlatos lett az agyam.

    VálaszTörlés
  2. Balázs: Stephensontól én a Gyémántkorral küzdöttem egy ideig, de nem tudott bevonni, lehet, hogy több, folyamatos olvasási időre lett volna szükségem.
    A Snowcrasht kedveltem, de az a regény 10 évet késett itthon, a 90-es években ütött volna igazán. Bár, a végének paródiába fullasztását ettől függetlenül sem tudom megbocsátani.

    VálaszTörlés
  3. Hackett: a Snow Crash és a Gyémántkor össze sem hasonlíthatók az Anathemmel. Nehéz leírni, hogy mitől annyira zseniális az a könyv, de mindenképpen adj neki egy esélyt. (Gyémántkor amúgy egyszerre olvasva sem túl nagy élmény.)
    @petamas

    VálaszTörlés